Az indítványt előterjesztő Berényi József azzal magyarázta az ígéretes fordulatot, hogy a jelek szerint egyre többen belátják: az ország lakosságának tíz százalékát kitevő magyarság akarata ellenében mégsem lehet áterőltetni egy másik nemzet nyelvébe durván beavatkozó döntést. Ez a fejlemény azonban óvatosan kezelendő, mert egyelőre nem látható előre, hogy a decemberben esedékes végszavazásig a parlamenti bizottságokban milyen lesz majd indítványunk további sorsa ― mondta az MKP képviselője. Berényi a józan ész győzelmének tekinti a fejleményt, és nem titkolja: értetlenül áll az MKP-val egyazon ellenzéki padsorban ülő, a magyar párttal nyolc évig együtt kormányzó, Mikulás Dzurinda vezette Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió magatartása előtt: a párt frakciója két képviselő kivételével ugyanis nem támogatta a módosító indítványt, amely végül a 150 tagú törvényhozásban 75 támogató szavazattal kerülhetett második olvasatba, annak is köszönhetően, hogy az MKP a szlovák kereszténydemokraták és a függetlenek soraiban is megértőkre talált.

A Ján Slota vezette nacionalista kormányerő, a Szlovák Nemzeti Párt ellene szavazott, hiszen eleve a párthoz tartozó Ján Mikolaj által irányított oktatási szaktárca műhelyében készítették elő a sérelmezett intézkedéseket. Ezek nyomán a magyar iskolák negyedikesei számára már hetekkel korábban olyan honismereti tankönyveket nyomtattak, melyek magyar szövegében kizárólag szlovákul szerepelnek a helységnevek. Ezzel egy olyan nem létező, a magyar nyelv rendszerébe illetéktelenül, hatalmi eszközökkel beavatkozó keveréknyelvet kreáltak, amely a magyar pedagógusok, szülők és érdekvédelmi szervezetek, s újabban szlovák értelmiségiek szerint is oktatásra alkalmatlan, ráadásul mélységesen megalázó, egyszersmind az alkotmánnyal és a Szlovákia által aláírt nemzetközi dokumentumokkal is ellenkezik.