Több mint 36 ezer feldolgozott tesztből 4342 bizonyult pozitívnak – derült ki a kommunikációs törzs pénteki tájékoztatójából, melyben az előző napinál több, a koronavírushoz kapcsolódó elhalálozásról, valamint továbbra is ezernél több, súlyos állapotban lévő páciensről is beszámolnak. Közben kiderült, hogy Romániában is kimutatták a koronavírus dél-afrikai mutációját, az év eleje óta jelen lévő brit vírusvariánsnak pedig meghatározó szerepe lehet abban, hogy újra erőre kapott a járvány az országban – közölte pénteken a MedLife magánklinika-hálózat.
Az újonnan igazolt esetekkel közel 821 ezerre nőtt a diagnosztizált fertőzöttek száma, míg a gyógyultaké mostanra meghaladta a 752 ezer főt.
Kovászna megyéből nyolc új megbetegedést jelentettek, ezzel a térség fertőzöttségi mutatója továbbra is 0,93 ezrelék. Hargita megyéből 16, Brassóból 217, míg Maros megyéből félszáz új esetről érkezett jelentés.
Kórházakban 9222 beteget látnak el, akik közül 1067-en intenzív terápiára szorulnak. A vírussal összefüggésbe hozható halálesetek száma az előző naphoz képest hárommal, 101-re nőtt, a legtöbb áldozat hatvan, illetve hetven év fölötti volt, zömük más társbetegségekben is szenvedett – derült ki a hatósági összesítőből.
Új vírusmutáció
A legnagyobb román egészségügyi magánszolgáltató 93 véletlenszerűen kiválasztott koronavírus-teszt alaposabb elemzése nyomán 2 esetben – egy bukaresti és egy pitești-i páciensnél – azonosította a Dél-Afrikában felfedezett B.1.351-es genetikai szekvenciát.
A nagy-britanniai B.1.1.7-es vírusvariánst 72 esetben mutatták ki, ami több mint 77 százalékos találati arányt jelent. A szekvenciális tesztelést február 20–24. között vett mintákon, a közegészségügyi hatóság megbízásából végezték el.
A brit mutáció nem egészen két hónap alatt dominánssá vált az országban, így nem kétséges, hogy a fertőzőbb vírusvariánsok megjelenésének tulajdonítható a járvány harmadik hulláma – vélekedett Dumitru Jardan biológus, a MedLife vezető kutatója. A szakember úgy vélekedett: a szekvenciális tesztelés országos kiterjesztésére van szükség ahhoz, hogy a járványügyi hatóságok naprakész információkkal rendelkezzenek arról, hogy milyen mutációkat produkál a koronavírus, és ennek megfelelően döntsenek a védekezésről.
Bár a szakemberek egybehangzóan azt valószínűsítik, hogy a brit vírusvariáns az egész országban közösségi szinten terjed, és meghatározóvá vált Románia nagyvárosaiban, a hatóságok nem rendelkeznek erről pontos adatokkal, mivel a fertőzések kimutatására olyan molekuláris diagnosztikát (PCR), illetve antigénteszteket használnak, amelyekből nem derül ki, hogy az újabb mutációk valamelyikéről van-e szó egy-egy újabb fertőzés esetében.