Az ügyészség, a minisztérium és a megyei kórház vezetősége is vizsgálatot indított Nagyszebenben, miután a helyi sajtóban egy neve elhallgatását kérő volt kórházi alkalmazott azt állította, hogy a helytelen kezelés miatt kollégáival együtt koronavírusos betegeket „öltek meg”.
A Szeben megyei kórház intenzív osztályának egykori munkatársa azt nyilatkozta, hogy az osztályra kerülő betegeket az első pillanattól kezdve benyugtatózzák, noha ez végzetes a légúti fertőzésekkel küzdők esetében. Mi több, oda is kötözik őket az ágyhoz, amikor már alig kapnak levegőt, és ezért nyugtalanabbak lesznek – állítja.
A vasárnap megjelent cikket Vlad Voiculescu egészségügyi miniszter is sokkolónak nevezte, megjegyezte azonban, hogy a közölt információk valóságtartalmát még ellenőrizni kell. Ez tegnap meg is kezdődött: az ügyészség emberölés gyanúja miatt indított vizsgálatot, Ion Veştemean főügyész elmondása szerint hivatalból, a cikk alapján, mivel feljelentés vagy névtelen levél arra vonatkozóan, hogy koronavírusos betegeket ölnének meg a nagyszebeni megyei kórház intenzív osztályán, hozzájuk nem érkezett. Ellenőrzést rendelt el az egészségügyi miniszter is, a kórház vezetősége pedig belső vizsgálatba kezdett, és közleményt adott ki. Ebben tudatják, hogy a járvány eleje óta összesen 570 koronavírusos beteget utaltak be az intenzív osztályra, akik közül 152-en visszakerültek arra az osztályra, ahonnan érkeztek, mert javult az állapotuk, 397-en meghaltak, 21 beteget pedig jelenleg is ott ápolnak. A közlemény hangsúlyozza, hogy az intenzív osztályra a nagyon súlyos állapotban levő, légzéstámogatást igénylő páciensek kerülnek, és arra is kitér, hogy a járványkezeléssel kapcsolatos eljárások és a protokoll állandó változásban van, folyamatosan az adott helyzethez igazítják, hogy a legjobb körülményeket és kezelést biztosíthassák a betegeknek.
Temesvár karanténban
Karantén alá helyezte a Temes megyei vészhelyzeti bizottság Temesvárt és négy szomszédos települést, a Bánság fővárosában ugyanis 7,36 ezrelékes a kéthetes ferőzöttségi mutató. A hétfőn érvénybe lépett döntés ellen vasárnap száznál többen tüntettek. Tegnap reggel a rendőrség körbevette a lezárt övezetet, és a város bejáratainál akkora dugók alakultak ki, hogy a szabadságon levő csendőröket is behívták szolgálatra. A magas fertőzöttségű települések elkerülésére terelőútvonalakat jelöltek ki, a 3,5 tonnánál nagyobb járművek azonban áthajthatnak Temesváron, de tilos megállniuk. A karantén alá vont övezetbe bemenni, illetve onnan kijönni csak a forgalomnak megnyitott utakon lehet, a karantén területén csak jól megindokolt esetben lehet közlekedni és megállni. A lakosság csak indokolt esetben, kijárási nyilatkozattal léphet ki az utcára, az iskolák teljes körű távoktatásra tértek át, a gyógyszertárak és üzemanyagtöltő-állomások kivételével minden üzlet este nyolckor bezár. A bevásárlóközpontokban tartózkodók száma a befogadó kapacitás legfeljebb 30 százaléka lehet, a bevásárlóközpontokba és parkokba egy időben legfeljebb annyi embert engednek be, hogy egy látogatóra legkevesebb nyolc négyzetméter jusson. A vesztegzár két hétig tart, utána feloldható, de meg is hosszabbítható.
Részleges zárást vezettek be tegnap Bukarestben is: alig másfél hónappal a január 20-i újranyitás után ismét bezárnak a mozik, színházak, koncerttermek, játéktermek és vendéglők beltéri részei, mivel a főváros vörös zónába került. A kerthelyiségek nyitva maradhatnak, a szállodákban működő vendéglők pedig zárt térben is kiszolgálhatják szállóvendégeiket. Az oktatás nagyrészt online módon folyik, csak a végzősök járhatnak iskolába – amíg a kéthetes fertőzöttségi mutató 6 ezrelék alatt marad.
Oltás és szigorítás
A kormány az éjszakai kijárási tilalom meghosszabbítását fontolgatja, már este tíztől megkövetelné a felelősségvállalási nyilatkozatot azoktól, akik kilépnek az utcára. Jelenleg 23 és 5 óra között van szükség kijárási nyilatkozatra. Az újabb korlátozásokra Vlad Voiculescu egészségügyi miniszter szerint a koronavírusos fertőzések számának gyors növekedése miatt lehet szükség, a helyzet ugyanis „kezd aggasztóvá válni”. Ugyanakkor Florin Cîţu kormányfő az oltáskampány felgyorsítását, a harmadik szakasz előrehozását kérte a kampányt koordináló bizottság vezetőjétől, Valeriu Gheorghiţától arra hivatkozva, hogy márciusban Románia a tervezettnél több, összesen 2,6 millió adag vakcinát kap. Cîţu úgy véli: ha a lakosság hajlandó elfogadni az oltást, szeptember helyett már nyár végére teljesíthetik azt a célkitűzést, hogy immunizáljanak 10,4 millió állampolgárt. Hozzátette: a kormány napirendjén egyetlen olyan jogszabálytervezet sem szerepel, amely kötelezővé tenné az oltást.
Az oltáskampányt koordináló országos bizottság (CNCAV) tegnap közölte, hogy eltörölték az eddigi 55 éves korhatárt, és a továbbiakban valamennyi, 18. életévét betöltött felnőtt megkaphatja a koronavírus elleni AstraZeneca vakcinát. A döntést román járványügyi szakemberek javaslatára, más európai államok tapasztalatai alapján, illetve az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásainak figyelembevételével hozták meg. A brit-svéd AstraZeneca gyógyszeripari vállalat által kifejlesztett oltóanyagot február 15-től kezdődően alkalmazzák Romániában, eddig a 18–55 éves korosztály kaphatta meg. Két dózisban adják be, 4–12 hetes időközzel.
Romániában – az egészségügyi alkalmazottak immunizálása után – jelenleg az oltási kampány második szakasza zajlik, amelyben a 65 év felettiek, a krónikus betegek, az idősotthonok lakói és a kulcsfontosságú ágazatok dolgozói kaphatják meg a koronavírus elleni védőoltást. Az elmúlt 24 órában 43 458 személy kapta meg a COVID-19 elleni vakcinát, ezzel országszinten 1 870 244-re nőtt a beadott oltások száma. Az oltási kampány kezdete óta 1 212 502 személyt oltottak be, közülük 554 760-an az első adagot, 657 742-en pedig a másodikat is megkapták. Az oltáskampány kezdetétől összesen 6161 allergiás reakciót jegyeztek.