A nemzetközi nőnap alkalmából több elemzés is megjelent a nők munkapiaci helyzetéről. Ezekből szemlézve egyebek mellett az is kiderül, hogy még az Európai Unión belül is nagyok az eltérések az országok között, az egy éve tartó világjárvány pedig az addigi folyamatokat is jelentősen befolyásolta.
Uniós esélyegyenlőség
Az Európai Bizottság által közzétett, a nemek Európai Unión belüli egyenlőségéről szóló éves jelentés szerint a koronavírus-járvány jelentősen súlyosbította a nők és férfiak között fennálló egyenlőtlenségeket az élet szinte minden területén, és visszavetette az elmúlt évek előrehaladását e téren.
A járvány egyebek mellett a nők munkaerőpiaci helyzetét is lényegesen rontotta: 2020 második és harmadik negyedévében a nők foglalkoztatási rátája átlagosan csupán 0,8 százalékkal nőtt, míg a férfiaké 1,4 százalékkal. A járványt lassítani hivatott korlátozások negatív hatással voltak a fizetetlen gondozási tevékenységekre, melyeket főként nők látnak el.
A jelentés arra is rávilágít, hogy miközben a járvány elleni küzdelem frontvonalában – az egészségügyi és szociális ellátásban – dolgozók mintegy 86 százaléka nő, addig országos szinten szembetűnően alacsony a járvány kezelésére vonatkozó intézkedésekről döntő testületekben a nők aránya.
Növekvő szakadék
A vírusjárvány a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országaiban is jelentősen növelte a munkaerőpiaci egyenlőtlenségeket a nők és a férfiak között, hiszen ebben az időszakban több nő volt kénytelen felmondani vagy veszítette el munkahelyét, mint férfi – áll a PwC Women in Work Index című elemzésben.
Az Agerpres hírügynökség által idézet jelentés szerint ez azt jelenti, hogy a helyzet a 2017-es állapothoz kanyarodott vissza. Akár a munkahely elvesztéséről, akár a fizetés csökkenéséről vagy csupán az otthoni munka által okozott stresszről, illetve a család egészsége miatti aggódásról beszélünk, a nők sokkal inkább sebezhetőek, mint a férfiak – fogalmaznak a tanulmányban.
Számszerűen: miközben a szervezet 24 országából 17-ben nőtt a munkanélküliség 2020-ban, addig 2019-hez viszonyítva a nők munkanélküliségi rátája 1,7 százalékponttal (5,7-ről, 7,4 százalékra), míg a férfiaké 1,5 százalékponttal növekedett. Ugyanakkor a munkaerőpiacon elhelyezkedett 510 millió női dolgozó 40 százaléka a járvány által rendkívüli módon érintett ágazatokban dolgozik, mint a turizmus, a szórakoztatóipar, a szabadidős foglalkozások, a kereskedelem, míg a férfiak aránya ezekben az ágazatokban 37 százalékos.
Romániában, bár tavaly decemberben a férfiak munkanélküliségi rátája 0,5 százalékponttal meghaladta a nőkét (5,1 és 4,6 százalék volt), a foglalkoztatottsági ráta jelentősen nagyobb a férfiaknál, mint a nőknél (74,9 százalék az 56,9 százalékkal szemben).
Kevesebbet keresnek
Az egyenlőtlenségeket növeli, hogy továbbra is jelentős a különbség a nők és a férfiak bérezési szintje között. Az Eurostat adatai szerint a bruttó órabér az unióban 2019-ben átlagosan 14,1 százalékkal volt kisebb a nőknél, mint a férfiaknál.
A legcsekélyebb különbséget Luxemburgban mérték (1,3 százalék), a sorban – talán meglepő módon – Románia következik, itt az átlagos különbség 3,3 százalékot tett ki. Ebben a tekintetben Észtország áll a lista végén 21,7 százalékos különbséggel, de Lettország (21,2), Ausztria (19,9) és Németország (19,2 százalék) is meghaladja az uniós átlagot.
Ugyanakkor az adatok szerint a nők és a férfiak átlagos keresete közötti különbség nagyobb a versenyszférában, mint a közszférában.
Vezetők
A vállalkozásokat vezető női menedzserek tekintetében az Európai Unió országai között Románia az első helyen áll, hiszen miközben ez az arány az unióban átlagosan 37 százalék, s ezen belül a vezetőtanácsi tagok 28 százalékát nők foglalják el, 18 százalék pedig egyenesen vezető menedzser, addig ez utóbbi csoportnál Romániában 34 százalékot mértek. Ráadásul az úgynevezett anya-vállalkozók jelensége is hangsúlyosan jelen van az országban, s ez a járvány idején előnyt jelentett, hiszen ezek a vállalkozók már korábban otthonosan mozogtak a távmunka és az online kommunikáció területén.
Az országban egyébként mintegy félmillió olyan vállalkozás működik – többségük mikrovállalkozás –, ahol a tulajdonosi körben jelen vannak a nők, az anyák által működtetett zárt internetes csoportok pedig jelentősen hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az ezekből kinövő e-kereskedelem teret nyerjen. A mamprenoare.eu internetes platform például olyan hazai kezdeményezés, amely ezeknek a vállalkozásoknak nyújt segítséget azáltal, hogy a vállalkozó anyák számára az online térben megjelenést biztosít, így csökkentve például a hirdetési költségeket.
Nő a rés
Magyarországon tavaly 2 103 000 aktív korú nő állt alkalmazásban, ami csaknem 13 százalékkal haladta meg a tíz évvel korábbi létszámot; a teljes munkaidőben foglalkoztatott nők átlagos bruttó bére 370 ezer forint volt, ami 16 százalékkal marad el a férfiakétól – derül ki a Trenkwalder munkaerőpiaci szolgáltató elemzéséből, amelyet az MTI idézett.
Az egy évtizedes növekedés jelentős, hiszen tavaly év végén 237 ezerrel több nő dolgozott, mint 2010-ben, ezzel az aktív korú nők foglalkoztatási rátája 54-ről 67 százalékra emelkedett. Ugyanakkor a férfiak foglalkoztatási rátája az elmúlt évtizedben 60-ról 77 százalékra nőtt, tehát a két nem foglalkoztatási arányszáma közötti rés az elmúlt tíz évben 6-ról 10 százalékpontra emelkedett. Ezen belül a kisgyermekes anyák elhelyezkedését segítő intézkedések miatt pedig 2010 és 2020 között a 6 évnél fiatalabb gyermeket nevelő nők körében a foglalkoztatási ráta 30-ról 40 százalékra nőtt.
Ami a béreket illeti, a teljes munkaidőben foglalkoztatott nők havi bruttó átlagkeresetének 16 százalékos elmaradása a férfiakétól megegyezik az Európai Unió átlagával. A nők felülreprezentáltak az alacsonyabban fizetett munkakörökben, mint a gondozás, értékesítés, oktatás, valamint a nők körében gyakoribb, hogy gondozói, családi kötelezettségeik miatt legalább időlegesen felhagynak karrierjük építésével. Emellett bizonyos területeken továbbra is érvényesül a diszkrimináció, kimutathatóan alacsonyabb bért fizetnek a nőknek, mint az azonos kategóriában dolgozó férfi kollégáiknak.
Az elemzés szerint a részmunkaidős állások, illetve a szellemi munkakörökben a rugalmas munkaidő és a home office általánossá válása a következő időszakban nők további körét aktivizálhatja a munkaerőpiacon. Ugyanakkor Magyarországon is egyre több munkahely figyel arra tudatosan, hogy segítse a gyerekvállalás után a munkába visszatérő nők karrierjét, illetve tovább szorítsa vissza a fizetéseknél és a vezető beosztások betöltésénél jelen lévő diszkriminációt, ami azt eredményezi, hogy a munkaerőpiac egészében várhatóan tovább csökkennek majd a két nem között fennálló különbségek.
