Ez a címe a Székely Nemzeti Múzeum március 15-e tiszteletére szervezett legújabb tárlatának, melyet az intézmény ideiglenes kiállítóhelyén, a sepsiszentgyörgyi Lábas Házban tekinthetnek meg az érdeklődők. A járványügyi létszámkorlátozás miatt a kiállításmegnyitót a nagyközönség csak a múzeum Facebook-oldalán követhette figyelemmel tegnap délután.
Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója elöljáróban arról beszélt, hogy a jelen kiállítás tulajdonképpen egy erődemonstráció a múzeum részéről, ugyanis amíg a saját épületüket felújítják, nem tétlenkednek, hanem a Lábas Házban állítanak ki, és igyekeznek bemutatni olyan tárgyegyütteseiket, amelyek az utóbbi időben nem voltak bemutatva, vagy amelyek jelentős gyarapodáson mentek át. Ilyen a képzőművészeti gyűjteményük is. Külön kiemelte Miklóssy Gábor neves erdélyi képzőművész munkáit, akinek Gábor Áron című kompozíciója egy aukción „került a látószögükbe”, rögtön elindult az egyeztetés, és végül nemcsak ezt, hanem két másik Miklóssy-képet is sikerült szerezniük. Elmondta azt is, hogy ezzel a március 15-re időzített bemutatóval egy időben Kecskeméten szervezték meg a Gábor Áron ágyúja köré szerkesztett, saját anyagukból készült kiállítást, mely már a harmadik helyszínen kerül bemutatásra. Végezetül köszönetet mondott a fenntartóknak, akik áldoznak arra, hogy fontos erdélyi műtárgyak ne kerüljenek külföldre.
A házigazda után Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke köszöntötte az élőben és online érdeklődő közönséget, hangsúlyozván, hogy számára nemcsak a 253 kilométer megyei út, 80 híd, sürgősségi kórház és más intézmények jelentik a megye vagyonát, hanem a Székely Nemzeti Múzeum, más galériák, a Lábas Ház vagy a város által fenntartott Erdélyi Művészeti Központ is, melyek nemcsak ingatlanok, hanem szellemi és kulturális intézmények, műhelyek. Valójában ez jelenti a megye szellemi, kulturális erőterét, azt, ami minket, háromszékieket, székelyföldieket jellemez, mássá tesz. A történelmi tudat ismerete, megélése már csak egy ráadás mindehhez – fogalmazott.
A tárlatot Bordás Beáta művészettörténész méltatta, aki „hazajött Kolozsvárról, és vállalta, hogy ezen az ünnepi momentumon eligazítást ad a kiállított művekről”. A szabadságharc fontosabb alakjait és eseményeit felidéző tematikus kiállítás közel húsz képzőművészeti alkotást vonultat fel a 19. században készült művektől a kortárs munkákig. Ezeket ugyanennyi korabeli tárgy, jórészt fegyverek és két kisfilm egészíti ki, utóbbiak Gábor Áron életútját, illetve az ágyúöntés folyamatát ismertetik. A szakember is hangsúlyozta, hogy a tárlat a szabadságharcra való emlékezés mellett egy másik kultúrpolitikai vonatkozással is bír: a múzeum ebben az ünnepélyesebb formában tárja a közönség elé a nemrég vásárolt Miklóssy Gábor-festményt, mellyel kapcsolatosan kijelentette: „a Székely Nemzeti Múzeum évek óta tartó gyűjteménybővítési gyakorlata ritkaságszámba megy a romániai múzeumi életben.” A nagyváradi születésű Miklóssy Gábor (1912–1998) festőművész és alkotásainak rövid bemutatása mellett a többi kiállított művészt is méltatta Bordás Beáta. Olyan híres alkotók munkái is helyet kaptak a Lábas Ház kiállítóterében, mint Gyárfás Jenő, Cseh Gusztáv, Varga Nándor Lajos, Szopos Sándor, Gergely István vagy Somogyi Győző. A képzőművészeti alkotásokat a történelmi gyűjtemény válogatott, külföldi kiállításon jelenleg nem szereplő darabjai egészítik ki.
A megnyitó hangulatát a Székely Virtus Hagyományőrző Egyesület tagjai fokozták, az alkalomhoz illő zenét pedig Császár Katalin és tanítványai, Máthé Izabella és Huszár Kincső szolgáltatták.