A hivatalos statisztikai adatok is egyértelműen megerősítik, hogy a koronavírus-járvány miatti korlátozó intézkedések alaposan visszavetették a székelyföldi vendéglátóipart és az idegenforgalmat – derült ki a megyei kereskedelmi és iparkamara székelyén bemutatott összesítőből. A térségbe érkező turisták, valamint a vendégéjszakák száma nagymértékben csökkent, Háromszéket viszont ez enyhébben érintette, mint a másik két székely megyét. A visszaesés országos összesítésben jelentősebb volt. A turisztikai szakértők ugyanakkor úgy látják: idén, valamint jövő év elején két veszély is leselkedik a belföldi turizmus alakulására.
Az adatokat László Endre, a Székelyföldi Turisztikai Desztináció Menedzsment (TDM) klaszter elnöke, Godra Árpád, a Kovászna megye Turizmusáért Egyesület igazgatója, valamint Édler András, a kamara elnöke ismertette.
A klaszter vezetője az országos, valamint a három székely megye adatait összevetve elemezte a turizmus tavalyi teljesítményét a 2019-es évhez viszonyítva. Romániában tavaly 6,3 millió érkező turistát regisztráltak, ami 52,25 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A három székelyföldi megyébe tavaly valamivel több, mint 421 ezer turista érkezett hivatalosan, ez 56,30 százalékkal kevesebb, mint 2019-ben. Megyénkben tavaly 78 654 vendég szállt meg, ez nagyjából fele az egy évvel korábbinak. Hargita megyében is jelentős a visszaesés, 57 százalékkal kevesebben vették igénybe a szálláshelyeket, míg Maros megyében 49,19 százalékkal volt kevesebb a szállóvendég. László Endre és Godra Árpád is arra hívta fel a figyelmet, hogy a három megye közül Háromszéken volt a legkisebb csökkenés az érkező turisták számát tekintve, ami pedig a vendéglátóipar csökkenését illeti, az még az országos átlagnál is kevesebb, mindössze 42,39 százalék.
A vendégéjszakák számának csökkenése még jelentősebb, de az arányok hasonlóak. Tavaly országos szinten 51,4 százalékkal kevesebb vendégéjszakát jegyeztek, mint egy évvel korábban, azaz 14 milliót. Székelyföldön – a három székely megyében – közel 1 millió vendégéjszaka szerepel a statisztikákban, ami 56,44 százalékos csökkenést jelent 2019-hez képest. Megyékre lebontva, a vendégéjszakák tekintetében is Háromszéken volt a legmérsékeltebb a visszaesés, 50,55 százalékos, míg Hargita megyében 60,69 százalékkal, Maros megyében pedig 57,62 százalékkal kevesebb vendégéjszakát jegyeztek 2019-hez képest.
Az adatok kapcsán ugyanakkor a klaszter vezetője rámutatott, hogy ezek inkább egy általános helyzetalakulás elemzésére alkalmasak, és csak részben tükrözik a valóságot, hiszen az öt szoba alatti szálláshelyek nem kötelesek jelenteni a vendégek és eltöltött éjszakák számát a statisztikai hivatalnak, így ezek kimaradnak az összesítésből. Ez annyit jelent, hogy a valóságban több vendég látogatott Székelyföldre, mint ami a statisztikákban szerepel.
Szerkezeti eltérések
A turisztikai szakemberek kitértek továbbá arra, hogy a székelyföldi megyékben milyen szálláshelyeket vettek igénybe a vendégek. Első helyen a szállodák állnak, ezeket követik a panziók és agroturisztikai szálláshelyek.
László Endre egy sajátosságra is felhívta a figyelmet: Kovászna és Maros megyében több a szálloda és panzió, Hargita megye idegenforgalmi berendezkedését inkább a falusi turizmus, az agroturisztikai panziók jellemzik. Emellett fennáll továbbra is az az eltérés, hogy Háromszék és Maros megye inkább a belföldi turizmusra alapozott, míg Hargita megyébe magyarországi turisták érkeztek nagy számban. Ez a szerkezet azonban tavaly jelentősen megváltozott.
Ide kapcsolódóan Godra Árpád megjegyezte, hogy a Kovászna és Hargita megye turisztikai kínálata közötti különbség másik jele, hogy tavaly, bár korlátozások mellett, Háromszéken még működött az év második felében az államilag finanszírozott gyógyturizmus, ez a szomszédos megyéből majdnem teljesen hiányzik, és ez meglátszott a szálláshelyek kihasználtságában is.
Egy jó példa nem lesz elég
Az általános visszaesés közepette kellemes meglepetés volt a Grand Hotel Bálványos teljesítménye, a megyébe érkezett turisták közel 23 százalékát ők látták vendégül, az ott eltöltött éjszakák száma pedig meghaladta a 44 ezret. Mindez olyan körülmények között, hogy egy kétszáz szobás egységről van szó, ahol jelentős korlátozások mellett fogadhattak vendégeket, például a wellness-szolgáltatásaikat is át kellett szervezniük, illetve egy hónapig be kellett zárni a részleget.
László Endre és Godra Árpád úgy véli, több tényező is hozzájárult a sikerhez, egyrészt a szálloda magasabb minőségű szolgáltatásokat nyújt, megyeszinten kiemelkedő a gasztronómiai kínálata, ugyanakkor elszigetelt helyen fekszik, és járványidőszakban a turisták biztonságosabbnak találták.
Godra Árpád ugyanakkor úgy vélte, Háromszéknek hátránya, hogy a szállodai szolgáltatások terén „egy lábon áll”. A bálványosi szálloda teljesítménye figyelemre méltó, viszont például Kovászna – ahol több nagyobb befogadóképességű egység van – még mindig elsősorban az államilag támogatott, kezelőjegyes gyógyturizmusra alapoz, azaz inkább az úgynevezett szociális turizmusra számít. Kovászna esetében mindenképp szükséges az irányváltás, a nagyobb vásárlóerővel bíró vendégek bevonzására kell koncentrálni, a szálláshelyek ilyen irányú fejlesztésével, illetve a szabadidős turizmust kiszolgáló beruházásokkal – részletezte Godra Árpád. Szováta példáját hozta fel, ahol az önkormányzat időben felismerte a helyzet hátrányait, s a fürdőtelep fejlesztését a kellő irányba terelte.
A két szakember ugyanakkor megjegyezte, hogy az utóbbi években Kovászna is lépett, magánbefektetésből négycsillagos szálloda nyitotta meg a kapuit, újabb beruházások körvonalazódnak, az önkormányzat pedig wellnessközpont építését tervezi.
Kilátások
Ami az idei évet illeti, László Endre és Godra Árpád több nem éppen kedvező trendre is rámutatott. Míg tavaly az utazási korlátozások sokakat megakadályoztak abban, hogy külföldre utazzanak, így belföldi desztinációkat választottak, amint arra lehetősége lesz, ez a réteg ismét a határokon túli célpontokat fogja választani. László Endre úgy véli, amennyiben a nyáron bevezetik az „oltásútlevelet”, vagy a dél-európai államok lazítanak a beutazási szabályokon (ennek már vannak előjelei), sokan a külföldi nyaralást fogják választani, ami nyilvánvalóan visszadobja majd a belföldi turizmust.
Ezt a tendenciát erősíti, ha a közalkalmazottak idén nem kapnak üdülési utalványokat. A tavaly kiadott csekkek csak 22,5 százaléka maradt a piacon, amit a kedvezményezettek idén felhasználhatnak. Ezért a szakemberek úgy vélik, a leglátványosabb visszaesés a belföldi idegenforgalomban nem is ebben az évben, sokkal inkább 2022 első felében várható. Az üdülési utalványok ugyanis teljesen eltűnnek a piacról – esetleges visszavezetésük a költségvetés elfogadásától számítva nagyjából féléves folyamat –, amire a szállásadóknak fel kell készülniük, és alternatív megoldásokkal kell áthidalniuk a kiesést.
Az üdülési csekkek kapcsán ugyanakkor elhangzott, hogy ezek kilencven százaléka a közszférának jut. Édler András rámutatott: ez nem véletlen, hiszen a magánszférában – amely sok bírálatot is kap ezért – a munkáltatók sok esetben nem tudják biztosítani a csekkeket, annak ellenére, hogy törvényesen ezt megtehetnék. De csak látszólag, mert a közszférával ellentétben nekik ki kell gazdálkodniuk az ellenértéket, az pedig a termékük vagy a szolgáltatásuk árában is megmutatkozik. Emellett a közszférában az utalványok csak egy költségvetési tételt jelentenek, és nem számít, hogy a kedvezményezettek milyen teljesítményt nyújtanak, „kitermelik-e”, míg a „másik oldalon” ez meghatározó szempont – szögezte le Édler András, azt is hangsúlyozva: az állami szférában kiosztott utalványok ellenértékét mások mellett a magánvállalkozások „termelik ki”, hiszen azokat a befolyó adóból, vagyis közpénzből fedezik.
