A stratégiai kommunikációs törzs tegnapi jelentése szerint a hétfő délelőtt – kedd délelőtti időszakban 133 koronavírussal diagnosztizált személy halt meg, Háromszékről nem közöltek halálesetet. Az áldozatok közül két személy a 30 és 39 év közötti korosztályhoz tartozott, öt 40 és 49 év közötti, kilenc 50 és 59 év közötti, huszonhét 60 és 69 év közötti, negyvenöt 70 és 79 év közötti volt, negyvenöt beteg életkora pedig meghaladta a 80 évet. A 133 elhalálozott személy közül 132 más betegségben is szenvedett. A járvány kezdete óta 21 698-an veszítették életüket koronavírus miatt.

A napi új esetek száma – annak ellenére, hogy járványügyi szakemberek szerint sok fertőzött a tesztelés elkerülésével próbálja kicselezni a karantént, s emiatt a hivatalos adatok nem tükrözik a baj mértékét – egyre emelkedik, a hétfő délelőtt – kedd délelőtti időszakban elvégzett 38 371 teszt majdnem 16 százaléka lett pozitív, ez 6118 (az utóbbi két hét átlagának másfélszerese) újabb koronavírussal megfertőződött személyt jelent. Háromszékről 40 új esetet jelentettek, ezzel Kovászna megye fertőzöttségi mutatója 1,24-re emelkedett a hétfői 1,07 után.

A járvány gyorsulásának legaggasztóbb jele az, hogy a COVID-kórházakban a jelenleg rendelkezésre álló 1264 hely 97 százaléka betelt, a katasztrófavédelem pedig arra készül, hogy a novemberi második hullám legválságosabb időszakához hasonlóan, a legfertőzöttebb térségekből mentőhelikopterekkel és repülőgépekkel helyezze át a súlyos betegeket a kevésbé leterhelt országrészekbe. Florin Cîțu miniszterelnök szerint az év első két hónapjában túl korán számoltak fel intenzív terápiás helyeket, és szabadítottak fel – korábban koronavírusos betegek számára elkülönített – kórházi kapacitásokat, és elrendelte, hogy az egészségügyi minisztérium emelje 1600-ra a COVID-kórházak intenzív terápiás ágyainak számát.
 

Oltanak az AstraZenecával is

Valeriu Gheorghiţă, a koronavírus elleni oltási kampányt koordináló bizottság (CNCAV) elnöke tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta, bár az elmúlt héten 13 európai ország döntött úgy, hogy ideiglenesen felfüggeszti az AstraZeneca vakcinaszállítmányainak használatát, 15 országban pedig egyáltalán nem oltanak a gyártó vakcinájával, Románia úgy határozott, hogy továbbra is használja a terméket, amelyet az Európai Gyógyszerügynökség  jóváhagyott, és amely esetében a kockázat/előny mérleg továbbra is kedvező. Gheorghiţă rámutatott, nagyon nehéz volt a döntés, de mérlegelniük kellett, hiszen az esetszámok napról napra nőnek, és egyre több ember szorul intenzív terápiás ellátásra. A szakember hozzátette, 17 millió, AstraZeneca oltással immunizált személy közül 37 szenvedett tromboembóliát, 15 mélyvénás trombózist és 22 tüdőembóliát, tehát az előfordulási arány egy a millióhoz, miközben a Föld be nem oltott lakosságára kivetítve évente ezerből egy személyt érint a felsorolt három betegség.

Gheorghiţă elismerte: a vakcina iránt Romániában is megingott a bizalom, ennek jeleként az AstraZenecára regisztrált 446 ezer felhasználó közül 33 ezer lemondta előjegyzését. Mivel azonban március 15-én megkezdődött az oltáskampány harmadik szakasza, és megnyitották a regisztráció lehetőségét a teljes felnőtt lakosság előtt, az AstraZenecát használó oltóközpontokban lévő mintegy 100 ezer szabad hely 82 százaléka is betelt. Hozzátette: a hatóságok figyelemmel követik az AstraZeneca oltások esetleges mellékhatásait és további döntéseikkel megvárják az Európai Gyógyszerügynökség illetékes kockázatértékelő bizottságának csütörtökön esedékes állásfoglalását.

A Johnson & Johnson oltóanyagából – amelyre múlt héten adott ki feltételes forgalomba hozatali engedélyt az Európai Bizottság – Romániába egyelőre nem érkezik jelentős mennyiség. A feltehetően néhány tízezer adagból álló, április közepére várt első szállítmányt ezért főleg a mozgó oltópontoknak szánják. Erre az is alkalmassá teszi az egyszerű hűtőszekrényben tárolható Johnson & Johnson vakcinát, hogy az oltást nem kell megismételni.

Valeriu Gheorghiţă azt is elmondta, hogy március 23-ától országos viszonylatban újabb 165 oltópont nyílik. E tekintetben azok a megyék és települések élveznek prioritást, ahol magas a megbetegedések száma. Bukarestben például 54 új oltópontra lehet számítani – tette hozzá. A 165 oltópontnál naponta mintegy 10 ezer személyt tudnak majd immunizálni.
 

Menesztettek egy igazgatót

Miután múlt héten botrány robbant ki amiatt, hogy a Recorder.ro portál kiderítette, több száz kivételezettet – köztük katonák és állami tisztségviselők családtagjait – oltották be még az orvosok előtt, és több mint négyezer, elsőbbségre nem jogosult állampolgárt a krónikus betegek előtt, a védelmi minisztérium vizsgálatot rendelt el az alárendeltségébe tartozó katonakórházakban. Elsőként Foksányban tartottak vizsgálatot, a jelentés szerint 145, a kórházban beoltott személy esetében nem találtak arra utaló nyomot, hogy jogosult lett volna az egészségügyi dolgozókat érintő első vagy a jelenleg zajló második szakaszban megkapni az oltást. A soron kívüli oltások miatt leváltották a kórház éléről az eddigi igazgatót, Vasile Roman ezredest.
 

Segít az RMDSZ

Az RMDSZ egy éve nyújt segítséget a járvánnyal kapcsolatos magyar nyelvű tájékoztatásban, mostantól pedig az oltással kapcsolatos regisztrációból is kiveszi a részét. Első körben a járványnak leginkább kitettek két csoportját, a 65 év felettieket, valamint a krónikus betegeket várják a szövetség székházaiba és az Eurotrans Alapítvány irodáiba, ahol segítenek az online regisztrációban. A járvánnyal és az oltással kapcsolatos friss információkról a www.korona.rmdsz.ro oldalon nyújtanak tájékoztatást.