Sorra elmúltak ama dátumok, melyeket Markó Béla jelölt meg alkalmasaknak a Tőkés Lászlóval való találkozásra. Még szerencse, mondhatnánk, hogy a helyszínek ,,nem múltak el", megvan Kolozsvár is, Marosvásárhely is, sőt, megvan Tusnádfürdő is, mégpedig nagy ifjúsági gyülekezettel éppen. De a helyszínek valamiért nem jók a feleknek, egyiknek az egyik, a másiknak a másik, az egyiknek ezért, a másiknak meg amazért.
Ez azért kezd már egy kicsit nevetségessé válni, s ha nem lenne igen komoly tétje az ügynek, akár mosolyoghatnánk is. Mert bármilyen nyilatkozatok is hangzanak el a két tábor, az RMDSZ és a Tőkés-tábor (MPSZ, SZNT, EMNT) legbelsőbb köreiből, marad a meztelen matematikai valóság: megbékélés nélkül valószínűleg EP-képviselő nélkül marad a romániai magyarság, s erősen kérdőjelesnek mutatkoznak a jövő esztendei parlamenti választási esélyek is. Van olyan vélekedés is, hogy így lenne megfelelőbb nekünk, mert ,,minél rosszabb, annál jobb". Aki így gondolkodik, azt egy percig sem lenne szabad komolyan venni, a közképviselet — bármilyen szerény eredményeket is mutat fel — nélkülözhetetlen. Az európai fórumokon is, itthon is.
Minket most közelebbről érintenek az EP-választások, s gyorsan dűlőre kellene vinni a két tábor között létrehozandó megegyezés ügyét, mert lassan, de biztosan közeledünk a kampányidőszakhoz, s arra bizony közös stratégiát és taktikát kellene kidolgozni idejében, melynek alapköve kétségtelenül a romániai magyarság egyre elszomorítóbb közönyének felszámolása lenne.
Tudom, nagyon súlyos szavak ezek, de az igazságot ki kell mondani: közösségünk egyre kiábrándultabb, a valaha oly sokat magasztalt részvételi kedv alaposan megcsappant, s ha lehet is támogató aláírásokat gyűjteni különböző listákra, az még nem biztosíték arra, hogy az emberek tolongani fognak majdan a szavazókörzetek környékén. Ezen változtathatna a közös fellépés, új nemzetiségpolitikai célok megfogalmazása; az erők egyetlen táborba való összeszedése. Hogy a táboron belül maradnak nézetkülönbségek, az más dolog, azok feloldásával ráérnénk foglalkozni a választások után.
Az egyeztetés, a kompromisszum a legfontosabb és a legsürgetőbb most, de ez sehogyan nem megy üzengetésekkel, végre egy asztalhoz kell ülni már. Kiszivárogtatások mindkét táborból történnek, s ha ezek megfelelnek a valóságnak, akkor most úgy állnánk, hogy az RMDSZ hajlandó Tőkés Lászlót listájára venni, s talán abba is belemenne, hogy a saját jelöltjei személyéről is egyeztessenek, akár cseréket is eszközölve. A másik oldal szeretné — joggal, bizony! —, hogy Tőkés biztosan bejutó helyre kerüljön.
