Az ultrahanghullámok orvosi képalkotó frekvenciákon képesek lehetnek károsítani a koronavírusokat: lerombolhatják és megrepeszthetik a vírus köpenyét és tüskéit – mutatták ki számítógépes szimulációkban a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) kutatói.
A koronavírusok szerkezete túlságosan is jól ismert kép: egy lipidburkos RNS-vírus, felszínéből burokba ágyazott fehérjetüskék türemkednek ki, amelyek egy kicsiny koronához hasonlítanak. Ezek a fehérjetüskék kapcsolódnak a sejtekhez és indítják el az RNS-vírus invázióját a szervezetben. A vírus formája és fertőzési stratégiája ismert a kutatók előtt, keveset tudni azonban fizikai egységéről – olvasható az MIT közleményében.
Az MIT gépészmérnöki karának kutatói a Journal of the Mechanics and Physics of Solids folyóiratban közzétett tanulmányukban felvetik, hogy a koronavírusok sérülékenyek lehetnek az ultrahangrezgésekre az orvosi diagnosztikai képalkotó eszközökben használt frekvenciák tartományán belül. Számítógépes szimulációkban a kutatócsoport modellezte a vírus mechanikus válaszát a rezgésekre egy sor ultrahangfrekvencián. Azt észlelték, hogy 25 és 100 megahertz között a rezgések egy millimásodperc törtrészén belül elindították a vírus burkának és tüskéinek összeomlását, valamint a vírus szétszakadását.
Eredményeik előzetesek és korlátozott adatokra épülnek a vírus fizikai tulajdonságait illetően. Ennek ellenére a kutatók úgy vélik, hogy felfedezésük az első jel egy lehetséges ultrahangalapú kezelésre a koronavírus-fertőzésre, köztük az új SARS-CoV-2 vírusra.
A tudósoknak azonban még választ kell találniuk további kutatásokban arra, hogy pontosan miként lehet alkalmazni az ultrahangot és milyen hatékony lehet a vírus lerombolásában az emberi szervezetben.
„Bizonyítottuk, hogy ultrahanggerjesztés alatt a koronavírus burka és tüskéi vibrálni fognak, és ezen rezgések kitérése nagyon nagy, olyan megterhelést okozva, amely képes összetörni a vírus bizonyos részeit, látható kárt okozva a külső burkon és alkalmasint az RNS-en belül is. Reméljük, hogy tanulmányunk elindítja a párbeszédet a különböző diszciplínák között” – idézte az EurekAlert tudományos hírportálon megjelent közlemény Tomasz Wierzbicki professzort.
