Makacs a tavasz

Makacskodik a tavasz, nem akar érkezni – mondták a hivatalban –, s folytatni kellene a megkezdett munkálatokat, a járvány közepette is be kell fejezni az ivóvíz bevezetését Sepsibesenyőn, a maksai kultúrotthon külső tatarozását.

Az élet nem állt meg teljesen a községközpontban, gyerekek hógolyóztak az iskola udvarán, rügyeiként a megújuló életnek.

– Miképpen szeretne a községvezetés minél hamarabb ivóvizet szolgáltatni ennek a községnek? – kérdeztük Deszke János polgármestertől.

– Tulajdonképpen úgy adódott, hogy előbb Sepsibesenyőn lépett a községvezetés. Sikerült tisztázni a kistelepülés ivóvízellátásának összekuszált jogi helyzetét, felbontottuk a szerződést a régi kivitelezővel, változott a vízellátással kapcsolatos elképzelés. A munkálatot átvette az arra szakosodott Tricomserv, és elkészült egy 150 méter mélységű fúrás, annak vize az analízisek alapján megfelelő. A vezetékek már a földben vannak, időközben megépült a víztartály is. Elkészült a furat és a tartály közötti összeköttetés, következik az automatikusan működő szivattyúrendszer beszerelése. Ezt az ivóvizet kapná a település, ugyanis a régi Császárkút hozama megcsappant, a talajközeli forrás vize ihatatlan lett. Minden bizonnyal a gyakran turisztikai övezetként emlegetett Besenyőnek ez év nyarára ivóvize lesz, de a tó vidékének csatornázása majd csak a község létező szennyvízhálózatának a felújításakor jöhet szóba.

– Más dolog a községközpont és az ahhoz kapcsolt Eresztevény ivóvízzel való ellátása. Lemondtunk arról, hogy a megyeközpontban tervezett nagy hálózat része legyen, mert kivitelezése hosszú évekbe telne, s a tanács úgy határozott, megpróbálunk magunk pályázni önálló rendszerre – részletezte a polgármester. – Elkészítettük ennek a tervét és letettük az országos beruházási alaphoz, várjuk az adódó kiírásokat. A hírek szerint számtalan kisebb település terve van már Bukarestben. Bár Maksa lakossága 2000 lélek alatti, várjuk, hogy a hármas számú vidékfejlesztési programban hirdessenek meg egy olyan kiírást, ami lehetővé teszi, hogy a kétezernél kevesebb lakossal rendelkező kistelepülések is ivóvízhez juthassanak. Tudjuk, hogy az utak-utcák hálózata is szerves része az infrastruktúrának. Azzal talán egyfajta szerencséje is van Maksa községnek, a Besenyői-tó övezetének, de még Sepsibesenyő településnek is, hogy a tó térségén áthalad a 121-es megyei út. Ez egyelőre csak Maksa község területén aszfaltozott. A tó és a sepsibesenyői eltérő közötti szakasz már a tavalytól elő van készítve aszfaltozásra megyei költségvetésből. Mi is nagyon várjuk már, ugyanis a besenyői eltérőtől a sepsibesenyői ifjúsági táborig pályázati pénzből a maksai önkormányzat évekkel ezelőtt korszerűsítette a településközti szakaszt – folytatta a polgármester, és sajnálattal említette, hogy Ereszetvény utolsónak maradt a községépítésben, ugyanis ameddig nem épül meg az ivóvíz- és a szennyvízhálózat, a kis település utcáinak korszerűsítésére nem kerülhet sor.

Sikerként könyvelte el a községvezető Maksa község külterületének ingyenes telekkönyvezését, amit nemrég fejeztek be, és ezúton is kéri az ügyben érdekelteket, hogy az önkormányzat székházában vegyék át új telekkönyveiket. Azt is megtudtuk, hogy hetente két alkalommal beindult a községközpontban a családorvosi rendelés.

Deszke János polgármester

Száztizenegy gyerek

tanul képzett pedagógusok irányításával a község két iskolájában. A kellemes környezetűvé alakított Orbán Balázs Általános Iskolába a kicsinyek és a nyolcadikosok járnak be, a többiek távoktatásban tanulnak – tájékoztatott Istók Judit igazgató. Elmondta, hogy az iskolában a vallásoktatást és nevelést Dénes-Szabó Lajos Levente sepsibesenyői és eresztevényi református lelkipásztor végzi. Műszaki eszközökben nem szenvednek hiányt, felzárkóztatási programjuk is működik harminchat résztvevővel, tizenkét elemista és huszonnégy gimnazista pótolja be elmaradt ismereteit, hat pedagógus vállalta a velük való foglalkozást.

Az iskolavezetés minden munkájában támogatást-segítséget kapott a helyi önkormányzattól. A községvezetés és a Diakónia támogatásával a délutáni iskolát két osztállyal folytatják.

Vezetik az ivóvizet Sepsibesenyőnek

Felzárkózik a fiatalság

Ferenczi Zoltán helyi református lelkipásztortól az egyházközség élete felől érdeklődtünk. Maksára érkezése után nyilatkozta lapunknak, hogy legfontosabb feladatának tekinti a gyülekezet eggyé kovácsolását, a fiatalságnak az egyházközség életébe való bevonását.

– Maksa 565 lelket számláló gyülekezet – tájékoztatott –, tizennégy tagú presbitériumunk, Bartha Sándor gondnokunk fiatalos lendülettel vezeti az egyházközség életét. Tevékeny nőszövetségünk tizenöt tagú, és minden rendezvény lebonyolításában aktívan részt vállal. Ifjúsági csapatunk tizenhat fiatalból áll, akik szívesen veszik ki részüket az egyházi szeretetszolgálatokból, valamint odaadóan segédkeznek az istentiszteletek lebonyolításában is. Gyülekezetünkben a konfirmáció feltétele a legalább 14 éves életkor és a kétéves konfirmációi előkészítő oktatáson való részvétel. Az elsőéves konfirmandusok csapata 11 tagú, akik bibliai történeteket, egyháztörténelmet tanulnak, a másodévesek 12 tagú csapata pedig a Szentírás tanulmányozása mellett a Heidelbergi Kátét tanulja. Népes vallásórás gyerekcsoportom van, akik hétről hétre érdekes és tanulságos bibliai történetekkel ismerkednek. Nyáron az ifjúság és nőszövetség által szervezett gyerekbibliahetet tartottunk a gyülekezetben, amelyen hatvan gyermek vett részt. Gyülekezeti alkalmainkat az egyházközség gyülekezeti termében tartjuk, és ez a terem szolgál a téli időszakban az istentiszteletek, nőszövetségi, presbiteri gyűlések, ifjúsági bibliaórák, katekétikai oktatások és vallásórák lebonyolítására is. Célunk, hogy Jézus Krisztushoz vezessük híveinket, akitől problémáikra megoldást, bűneikre bocsánatot, békességet és örök életet kaphatnak. Ezzel igyekszünk elérni az óvodásoktól az idősekig mindenkit, kiegészítve ezt sokféle diakóniai szolgálattal. A magyar identitást megőrizve és erősítve szeretnénk erős hitben nevelni gyermekeinket. Vallásórás gyerekeink számára a tavalyi évben egy játszóteret építettünk, hogy a gyermekkor játékos örömeit is színesebbé tudjuk számukra tenni. Szeretnénk gyülekezetünk gyermekeinek és ifjainak számára egy külön gyülekezeti termet biztosítani. Ezért kicserélnők a jelenlegi termet egy nagyobbal, a mostanit pedig felújítanánk szeretetvendégségek lebonyolítására, ifjúsági és gyerekevangelizációs események számára. Az új épületrészben korszerű mellékhelyiség is kellene. A munkálatok meghaladják gyülekezetünk anyagi lehetőségeit és költségvetését. A célra gyűjtést tervezett a presbitérium a hívek körében. Kértük s kérjük híveinket és minden jóakarót terveink anyagi felkarolására. Segítségüket szívesen fogadjuk és várjuk. Isten gazdag áldása legyen életükön – fejezte be terveik ismertetését a lelkipásztor.

Van még munka a kultúrházon

Jókai Maksán

Nem lesz akadálya annak a jövőben, hogy Maksa térsége, az Óriáspince-tető rendezvényemlékhelyével, a Gábor Áron-obeliszknél kialakított emlékkopjaerdővel együtt látnivalókban gazdag, turistacsalogató helye, turisztikai övezete legyen Háromszék e vidékéneknek. A Besenyő-patak partmagaslatán elhelyezkedő település ugyanis régészeti leleteket is őriz. Az Erdélyi Fejedelemség korában számtalan alkalommal tartották a Csobot-tetőn álló Kupakőnél a székely nemzetgyűléseket.

Maksa régi temploma félköríves, majd gótikus ízlésben épült, 1893-ban lebontották, s ezzel egy időben – egy kisebb falrész kivételével – az azt övező tojásdad alakú várat is. A régi templom belső falát a Szent László-legendakörből ihletődött falfreskó díszítette, 1776-ban készült kazettás mennyezetét a budapesti Iparművészeti Múzeum őrzi.

A mai templomban (épült 1894-ben), a hívek anyagi hozzájárulásával, új kazettás mennyezet készült a régi motívumainak felhasználásával. A templom előtt emlékpark van, az Erzsébet királyné-emlékfák alatt a magyar honfoglalás 1100. esztendejének emlékére emelt kopjafás emlékmű látható.

A település központjában a faluközösség és a református egyház 1994-ben monumentális kopjafát állított az erőszakos kollektivizálás áldozatainak emlékére azon a helyen, ahol 1950-ben két asszony életét vesztette, számos család kényszerlakhelyre került, többek dobrudzsai kényszermunkára.

Turisztikai látnivaló Maksán az Úrkútja, melyről azt tartották a régiek, hogy aki annak vizéből egyszer megmosakodik, arcráncai végleg eltűnnek, megszabadul a fejfájástól. A jövőben ismét a helyiek zarándokhelyévé válhat a régi maksai majálisok helyszíne, ez a mondával megszentelt forrás. Erről és a Kupakő-szikláról olvashatunk Jókai Mór Bálványosvár című regényében is, a nagy magyar prózaíró éppen ezek megtekintése céljából látogatott el Maksára.