Az Európai Unió tegnap elfogadott, az ujgur muszlim kisebbséggel szembeni elnyomó bánásmódért felelős magas rangú kínai hivatalnokokkal szemben bevezetett szankcióira adott kínai válaszintézkedések, amelyek szerint Peking uniós diplomatákat és intézményeket sújt megszorító intézkedésekkel, sajnálatosak és elfogadhatatlanok – jelentette ki az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben tegnap.
Josep Borrell az uniós tagországok külügyminisztereinek tanácsülését követő sajtótájékoztatóján egyebek mellett azt hangsúlyozta: ahelyett, hogy megváltoztatná politikáját, és kezelné az Európai Unió jogos aggályait, Kína ismét szemet huny az emberi jogok megsértése felett. A Peking által bejelentett válaszintézkedések ellenére nem változik az Európai Unió azon szándéka, hogy megvédje az emberi jogokat, és válaszoljon a súlyos jogsértésekre és visszaélésekre, akárhol is követték el azokat – hangsúlyozta.
Az EU rendkívül súlyos emberi jogi jogsértések miatt bevezetett szankciói tiszteletben tartják a „legmagasabb jogállamisági normákat” – közölte Borrell. Hozzátette: az Európai Unió azt szeretné, ha Kína felhagyna szembenálló politikájával és elkötelezné magát az emberi jogokról folytatott párbeszéd mellett.
Az uniós tagországok külügyminiszterei tegnap egyebek mellett abban állapodtak meg, hogy a múlt év végén elfogadott uniós emberi jogi szankciórendszer keretében négy, az ujgur muszlim kisebbséggel szembeni elnyomó bánásmódért felelős, magas rangú kínai hivatalnokot korlátozó intézkedésekkel sújtanak. Emberi jogi csoportok szerint a kínai hatóságok a muszlim kisebbségi csoportokhoz tartozó mintegy 1,5 millió embert, köztük ujgurokat, kazahokat és egyéb kisebbségieket zártak átnevelőtáborokba az északnyugat-kínai Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen.
Az uniós intézkedések elfogadását követően a pekingi kormány európai uniós politikusokat és intézményeket sújtó szankciókat jelentett be. Kína emellett felszólította az EU-t, hogy „nézzen szembe hibája súlyosságával, és orvosolja azt”, ellenkező esetben további ellenlépésekre számíthat.
A főképviselő sajtótájékoztatóján arról is beszélt, hogy az emberi jogok oroszországi helyzetének romlása felgyorsult, Moszkva „egy totalitárius rendszer kiépítésének útjára állt”. Mindezek egyre inkább eltávolítják Oroszországot az Európai Uniótól – hangoztatta. Az emberi jogok helyzetének javítása érdekében azonban az Európai Unió mindaddig folytatja erőfeszítéseit, amíg Oroszország eleget nem tesz ezirányú elkötelezettségeinek – emelte ki.
Borrell beszélt a Földközi-tenger keleti felében kialakult feszültség kérdéséről is Törökországgal összefüggésben. A főképviselő elmondta, az EU december óta előremutató lépéseket lát az ankarai vezetés részéről a Görögországgal és Ciprussal fennálló konfliktus feloldására. A vitarendezés sikere azonban továbbra is törékeny, a feleknek tartós megoldásra kell törekedniük – tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.
