Bőven akadt dolga az elmúlt hónapokban a sepsiszentgyörgyi Mikó Imre Jogvédő Szolgálatnak, a jelek szerint a szervezet „kinőtte” Székelyföld határait, egyre több megkeresés érkezik hozzájuk Erdély más szegleteiből, a szórványtelepülésekről is – számolt be Benkő Erika. A szolgálat vezetője szerint minden beérkező jelzéssel foglalkoznak, felhívják az illetékesek figyelmét a magyarokat érő hátrányos megkülönböztetési esetekre, a magyarellenes megnyilvánulások esetében is megteszik a szükséges lépéseket.
Az igazgató szerint napi szintű lett a szolgálat iránti érdeklődés, nagyon sokan a közösségi médián keresztül keresik meg őket panaszokkal, többek között Arad, Fehér vagy éppen Bihar megyéből, de a székelyföldi esetek sem hiányoznak. Benkő Erika szerint ez annak tudható be, hogy az emberek meggyőződtek arról, a szolgálatra lehet számítani, mondhatni kinőtték Székelyföld határait. Ez számukra mindenképp meglepetés, és rengeteg munkát jelent.
Mozgalmas időszakot tudhatnak maguk mögött, ami egyebek mellett folyamatos levelezést is jelentett a különböző illetékes hatóságokkal. Benkő Erika pár példával is szolgált a megkeresésekből. Bihar megyéből érkezett jelzés, miszerint a gyermekek nevelőszülőknél történő elhelyezésekor az illetékes intézmények nem veszik figyelembe, hogy a magyar gyermekek lehetőleg magyar anyanyelvű környezetbe kerüljenek. A felhozottak kapcsán levelet írtak a megyei gyermekjogvédelmi igazgatóságnak, melyben arra kérdeznek rá: miként oldják meg, hogy az elhelyezésnél az etnikai hovatartozást is figyelembe vegyék. Hargita megyéből érkezett egy különlegesebb megkeresés. A leírtak szerint, akiknek bevonták a gépkocsivezetői jogosítványát és vizsgázniuk kell a visszaszerzésért, ezt nem tehetik meg magyarul. Ennek kapcsán mind a prefektusi hivatalt, mind a közlekedésrendészetet megkeresték, azok azonban szűkszavú válaszukban csupán annyit közöltek, van lehetőség a magyar nyelvű elméleti vizsgára. Benkő Erika szerint a részleteket még tisztázni kell.
A további példák egy része az oltáskampányhoz köthető – ezekről lapunkban is beszámoltunk. Benkő Erika felidézte, hogy a szolgálat az elmúlt három hónapban számtalan levelet küldött az illetékes hatóságoknak a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos magyar nyelvű tájékoztatás hiányáról. Az oltási kampányról és a vakcinákról szóló egyoldalú tájékoztatás miatt levélben fordultak Raed Arafat belügyminisztériumi államtitkárhoz, a Kovászna, Hargita és Maros megyei prefektúrákhoz, valamint öt megye közegészségügyi igazgatóságához. Utóbbiakat azt követően keresték meg, hogy a szaktárca jelezte: helyi szinten kell megoldani az anyanyelvű tájékoztatást.
Az első kis sikert is elkönyvelhetik, a Hargita megyei igazgatóság válaszlevelében közölte, hogy lefordították az oltásközpontokban használt szűrési formanyomtatványt. A megkereséseken túl a formanyomtatványok kapcsán több feljelentést is tettek, az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál, a Covid Védőoltások Nemzeti Koordinációs Bizottságánál – idézte fel az igazgató. Az oktatási intézményekben tapasztalható hiányos magyar nyelvű járványügyi tájékoztatás miatt levélben fordultak az Oktatási Minisztériumhoz, valamint a magyarok lakta megyék tanfelügyelőségeihez.
Benkő Erika a példák sorát az örökzöldnek számító esetekkel zárta: a székely-magyar szimbólumok meggyalázása, valamint a magyarellenes megnyilvánulások problémájával. Idén a marosvásárhelyi székely vértanúk emlékművének, Kolozsvár magyar nyelvű helységnévtáblájának, valamint a Görgényi-havasok többnyelvű túratábláinak lefestése miatt kellett lépnie a szolgálatnak. De panaszt tettek az országos diszkriminációellenes testületnél Emil Boc, Kolozsvár polgármestere, valamint Radu Cristescu honatya megnyilvánulásai és Georghe Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség parlamenti képviselője március 15-i magyarellenes videója kapcsán is.
