Demeter J. Ildikó
Ez a tanév „jobban” végződik majd, mint a tavalyi – állítja Sorin Cîmpeanu oktatási miniszter, aki szerint a diákok május végén, június elején térhetnek vissza ténylegesen az iskolákba. Azaz három-négy hétre. Ami addig elveszett, azt már nem lehet bepótolni, de ez a kérdés már le is került a napirendről, amikor eldőlt, hogy öthetes tavaszi vakációt adnak tizenhárom évfolyamból tizenegynek, és csak a végzősök részesülnek – vészmegoldásként, úgy-ahogy – távoktatásban. Aztán, majd, koronavírus-teszteket is végeznek a tanintézményekben, ígéret van rá.
Hát ígéret korábban is volt, ezt kellett volna tenni már a tanév kezdetén (így talán elkerülhették volna azt, hogy néhány hét után bezárják az iskolákat), de még a közepén, a második félév eleji újranyitáskor is jól fogott volna, ha legalább egy részét letesztelik a diákoknak, tanszemélyzetnek. A tanév végén már minek? Ha ugyan tanévnek nevezhető, ami most megint hosszú időre megszakad, miután a próbavizsgákig kínnal-bajjal sikerült eljutni. Ezekről lesz eredmény, kiértékelés, amelyek hatása majd meglátszik a valódi vizsgákon, nem feltétlenül június-júliusban, hanem évek múlva, mikor kiderül, hogy mekkora hiányokkal mennek tovább a gyermekek, tudásban, szocializációban és más, hivatalosan nem is mért képességekben. És nem csupán a végzősök, a kis elemisták is sokat veszítettek, még azok is, akik részt tudtak venni az online órákon. Nekik még van esélyük behozni a lemaradást, már ahol a pedagógusok odaállnak, mert a kormánytól ezek a generációk sem számíthatnak hathatós segítségre.
A jelek szerint ugyanis ennek a miniszternek sincs semmiféle hosszú távú elképzelése, sodródik az árral és még arra sem figyel, hogy mihez kapkod. A járvány lassan másfél tanévnyi kiesést okoz, és még hozzávetőlegesen sem tudni, hogy hol mekkora fehér foltok keletkeztek. Azt viszont tudni, hogy a szülőket nehéz helyzetbe hozó hosszú tavaszi vakációról egy olyan (hivatalosan be sem jegyzett) „diákszervezettel” is tanácskoztak, amelyet Alexandru Cumpănașu patronál. Akinek egy másik (már lepapírozott) egyesületével zsíros szerződést kötöttek arra, hogy korrupcióellenességről, etikáról és integritásról szóló képzéseket tartson a minisztérium alkalmazottjainak.
Az a szélsőséges, habár szerencsére meg nem választott, de állami szerződésekből így is pompásan élő politikus, aki (egyelőre?) két bűnvádi eljárás gyanúsítottja: az egyikben a korrupcióellenes ügyészség már vádat is emelt ellene uniós pénzek eltérítése miatt, a másikban a Tiktok internetes felületen folytatott tevékenysége, az iskolák és a pedagógusok elleni uszítás, illetve kamaszlányok iránti illetlen magatartás miatt vizsgálódnak a hatóságok. A miniszter persze nem tud semmiről (és persze kivizsgálást ígér), de a kormányfő, az államelnök is úgy tesz, mintha nem értesült volna. Az éber szervek sem annyira éberek, ha iskoláról van szó, a rendőrségi és a hírszerzői akadémián sem gondolkodással, hanem másolással lehet érvényesülni. Ettől a társaságtól várjuk egy valamire való, a gyermekek jövőbeli boldogulását szolgáló oktatási rendszer kialakítását?
