A csapból is a vírus folyik, mondhatják sokan, unalmas már a téma! Nos, most ez talán az egyik legnagyobb veszély! A belefáradás, a fásultság, az unalom és az ebből következő fegyelem-lazulás. Ami végzetes lehet, mert ez a kórság még igencsak nyerhet meccseket velünk szemben. Bármennyire fájdalmas is, egyszerűen meg kell tanulnunk együtt élni vele.
Keserű György Miklós, a TTK gyógyszerkémiai kutatóközpontjának vezetője szerint, noha azzal kecsegtetjük magunkat, hogy itt az oltás, aztán kész, jöhet a régi szép életünk, a valóság kicsit más. A kutató szerint is „kár lenne illúziókba ringatni magunkat. Izraelben kiemelkedő mértékű az átoltottság, a nyomában kialakuló védettség, de a brit vírusvariáns módosította a képet.” S bár a brit mutáns ellen a mai vakcinák védettséget adnak, de a dél-afrikai variáns egy ausztriai járásban már most komoly fertőzöttséget okoz. „Az új variánsok fertőzőképessége sajnos nagyobb, mint a tavalyi vírusé volt. Már az is jó forgatókönyv, ha a jelenlegi világjárvány területi járvánnyá szelídül, ami az jelenti, hogy a vírus velünk marad, de lényegesen kevesebb súlyos szövődménnyel vagy halálesettel jár a jövőben.”
Mert velünk maradhat évekig, évtizedekig. A mai helyzet szerint, ha a szállítási nehézségeket, az oltási kampányokkal szembeni – sokszor tudatosan szított – lakossági ellenállást és a vírus mutációs képességét összeadjuk, akkor az eddig kb. 60 százalékos átoltottságtól remélt nyájimmunitás egy magasabb százaléknál fog jelentkezni. A vírus meg folyamatosan gyártja a mutánsokat, mert így tud tovább terjedni, ezek közül többségben a fertőzőképesebbek maradnak fenn, elnyomva az eddigi törzseket, mint ahogy a veszélyesebb COVID is kiszorította az influenzát.
A koronavírus esetében a fertőzöttek 5–8 százaléka tünetmentesen átmegy a betegségen, ők továbbadhatják a fertőzést. És tudjuk, azok a betegségek maradnak hosszabb ideig köztünk, amelyek esetében a fertőzöttek nagy része talpon marad, és az aktív kontaktjain keresztül szinte végtelen számban adja tovább a vírust. Az oltástagadók szerint az influenzát sem sikerült megfékezni az oltással. Aminek az a magyarázata, hogy az emberek úgy vannak vele, hogy inkább átvészelik magát a fertőzést. Igen ám, de miközben – jó esetben – komolyabb baj nélkül átvészelik, tovább is adják. Ez a veszély ma is fenyeget. A tagadók, a legyintők, a magukat be nem oltók tábora lehet a vírus fennmaradásának és a további – egyre veszélyesebb – mutánsok kialakulásának a táptalaja. Bármilyen forrásból származzon is (politikai, áltudományos, álhitbéli stb.) ez a magatartás mindannyiunkat veszélyeztet.
Mikor a vírus bejut az emberi szervezetbe, az ún. gazdasejtet használja fel, hogy megsokszorozza önmagát. Innentől a fertőzés úgy teljesedik ki, hogy a saját szervezetünk készíti el az újabb és újabb vírusokat bizonyos fehérjék segítségével.
A tudósok most olyan gyógyszer előállításán dolgoznak, amely leállítaná ezt a sejten belüli gyártást. Ha ez sikerül, nyertünk, mert így kevesebb lesz a szervezetben a vírus, kisebb lesz a fertőzés, és könnyebb lesz a betegség lefolyása. Ez viszont még évekbe telhet, bár elképesztő energiákat mozgat meg a világ. Vezető, békeidőkben egymással versenyző gyártók ajánlják fel egymásnak a kapacitásaikat. Gazdasági, politikai nézetkülönbségeket tesznek félre. Ilyesmi korábban elképzelhetetlen volt. Új korszakba lépett az emberiség – mondja Keserű György Miklós.
Ám, hogy ez kiteljesedjék, nekünk addig is szigorúan be kell tartanunk a védekezés szabályait és be kell oltatnunk magunkat.