Miközben a világ országai versenyt futnak a vakcinapiacon, a kifejlesztett, ám minden országban még nem engedélyezett oltóanyagok gyártási jogaiért is folyik a vetélkedés. Ugyanakkor a vakcinaelosztás rendszerét, a gazdag és a szegény államok közötti különbségeket is egyre többen kritizálják. Összeállításunkban az MTI és az Index hírei alapján nyújtunk betekintést az élesedő vakcinaversenybe.
Vakcinanacionalizmus
A kínai külügyminiszter „vakcinanacionalizmussal” vádolta meg a fejlett országokat egy interjúban. Vang Ji szerint a világ népességének 16 százalékát kitevő fejlett országok a koronavírus elleni oltóanyag 60 százalékát vásárolták fel. Állítása szerint egyes fejlett országok mostanra már a lakosságuk két-háromszorosa számára elegendő vakcinakészletet halmoztak fel, miközben számos fejlődő ország súlyos oltóanyaghiánnyal küzd. A külügyminiszter emlékeztetett arra: Hszi Csin-ping kínai elnök tavaly májusban az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közgyűlésén megígérte, hogy a kínai fejlesztésű oltóanyagokat mindenki számára elérhetővé teszik. Ennek az ígéretnek megfelelően Kína immár több mint nyolcvan országnak és három nemzetközi szervezetnek adományozott vakcináiból, több mint negyven országba exportált oltóanyagokat, és több mint tíz országgal folytat együttműködést a vakcinák fejlesztése és előállítása terén.
A kínai külügyminisztérium február elején közölte, hogy Kína 10 millió adagot biztosít saját fejlesztésű koronavírus elleni oltóanyagaiból a COVAX vakcinaelosztó kezdeményezés számára. Megfigyelők szerint ugyanakkor Peking a „vakcinadiplomácián” keresztül próbálja elvonni a figyelmet azokról a vádakról, amelyek szerint hiányosságai voltak a járvány kezdeti kezelésében, és nem tájékoztatta időben a koronavírus veszélyeiről a nemzetközi közösséget. A kínai nemzeti egészségügyi bizottság hétfői tájékoztatása szerint Kínában már csaknem 140 millió dózis koronavírus elleni oltóanyagot adtak be a lakosságnak.
A pápa is figyelmeztet
Ferenc pápa amellett, hogy elítélte, botrányosnak nevezte a világ szűnni nem akaró fegyveres konfliktusait és a fegyverkezést, méltányos vakcinaelosztást kért az embereknek a nemzetközi közösségtől a koronavírus ellen.
A húsvétvasárnapi ünnepi szentmise után mondott beszédében a vatikáni Szent Péter-bazilikában a pápa arra kérte a világ országait, hogy gyorsítsák fel a vírus elleni vakcinák szétosztását és beadását, különösen a szegények körében, mert őket még inkább sújtja a járvány.
Egyre többen gyártják
Közben a francia gazdasági minisztérium bejelentette, hogy a héten megkezdődik az Európai Unió által már engedélyezett koronavírus elleni oltóanyagok gyártása Franciaországban a Delpharm francia gyógyszergyártó üzemeiben. A gyógyszercég az északnyugat-franciaországi Saint-Rémy-sur-Avre nevű településen található üzemében mától gyártják a Pfizer-BioNTech-vakcinát. Először tesztkészletek gyártásával kezdik annak szavatolására, hogy minden megfelel az elvárt minőségi normáknak, majd a lehető leggyorsabban átállnak a forgalomba kerülő készletek gyártására.
A minisztérium emlékeztetett arra, hogy a Delpharm francia gyógyszergyártót az állam egy 2020 júniusában meghirdetett pályázat keretében támogatja. Az összegnek köszönhetően az amerikai–német oltóanyag ampullába töltése részben Franciaországban történik.
A Delpharm mellett a svéd Recipharm az amerikai Moderna vakcina gyártását vállalta április közepétől a franciaországi Mont településen található üzemében, a Sanofi pedig a Johnson & Johnson által gyártott Janssen vakcinát fogja előállítani a közép-franciaországi Marcy-l’Etoile-ban. Ha mindezt összeadjuk, legalább 250 millió adag fog a francia gyárakból kikerülni az év végéig – hangsúlyozta a gazdasági tárca.
A Fareva gyógyszergyártó május végén, június elején kezdi meg még az engedélyezési eljárás alatt álló német CureVac oltóanyag gyártását Franciaországban, a délnyugati Pau és a nyugati Val-de-Reuil településen található üzemeiben. Ezen felül a francia Sanofi az év második felére ígéri saját oltóanyaga piacra kerülését, amennyiben a klinikai vizsgálatok befejeződnek.
Világhódító úton az orosz oltóanyag
Miután Oroszország 2020 augusztusában a világon elsőként jegyezte be a Szputnyik V-t, az oltóanyag hivatalos Twitter-oldala is elindult, és rövid időn belül 38 ezer követőre talált. Azóta az orosz vakcina világhódító útra kelt, és a vészhelyzeti használatra engedélyt adó Magyarország és Szlovákia mellett az uniós vakcinahiány miatt más európai országok is érdeklődni kezdtek iránta.
A Twitter-oldalnak (amelyet nem világos, hogy ki működtet) egy célja van: népszerűsíteni a Szputnyik V-t és Oroszország járványkezelését, miközben bírálja a Nyugat gyakran akadályokba ütköző oltási kampányát és a rivális nyugati vakcinákat – állapítja meg a Szputnyik V közösségimédia-jelenlétét vizsgáló Politico. Legutóbb a Szputnyik V azt könyvelte el bravúrként, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök telefonon egyeztetett Emmanuel Macron francia államfővel és Angela Merkel német kancellárral, a beszélgetés egyik témája pedig az oltóanyag európai regisztrációja és gyártása volt. „Együtt erősebbek vagyunk!” – állapította meg az orosz vakcina gyártója, lezárva a bejegyzést egy victory emojival. Pont, mint a V a szer nevében.
A kampány mellett az üzleti megállapodások sem késnek, évi százmillió adag Szputnyik V vakcina gyártásáról állapodott meg hétfőn az indiai Panacea Biotec vállalattal az orosz oltóanyagok fejlesztését finanszírozó és külföldi gyártását menedzselő Oroszországi Közvetlen Befektetési Alap (RFPI). Az RFPI korábban négy indiai gyártóval 752 millió dózis, két kínai céggel pedig 160 millió adag oltóanyag kibocsátásáról állapodott meg.
A TASZSZ orosz hírügynökség hétfőn közölte, hogy a belgrádi Torlak virológiai intézet az RFPI-vel és az orosz Generium gyógyszergyárral aláírta a megállapodást a Szputnyik V technológiájának transzferéről. A Torlak áprilisban három próbaszériát fog kibocsátani, amelyekből kontrollmintát szállítanak majd Oroszországba, a rendes gyártás a tervek szerint május 20. előtt fog beindulni.
A Szputnyik V alkalmazását eddig 59 országban engedélyezték, ezeknek összlakossága meghaladja a másfél milliárdot.
Hárommillió fölött
Hétfőn 511 290 adag Pfizer-BioNTech-vakcina érkezett Romániába – közölte a COVID-19 elleni oltáskampányt koordináló országos bizottság.
Az oltóanyagokat légi úton szállítja a gyártó Bukarestbe, Kolozsvárra és Temesvárra. A három repülőtérről földi úton, maximális biztonsági körülmények között, szárazjégben szállítják tovább a vakcinákat a következő tárolóközpontokba: Bukarest 171 990, Brassó 66 690, Kolozsvár 76 050, Konstanca 58 500, Craiova 33 930, Iaşi 45 630, Temesvár 58 500 dózis.
Eddig 3 374 729 adag Pfizer-BioNtech-vakcina érkezett Romániába, amiből 2 641 069-et már felhasználtak.
