Azt állítják: „A mai Románia egy olyan anya, akit nehézségek és megaláztatások terhelnek. Hát a holnapi?” Hozzáértést és felelősséget akarnak, nem román stílusban orvosolni a gondokat. Kérik, hogy alakítsanak egy bizottságot, amely azonosítaná a világon élő legjobb szakembereket, akik hiányoznak Romániából. Szerintük ugyanis a román állam, amelyet ma a korrupció fekélye és a szélhámia rombol, valamikor idegenek segítségével emelkedett fel. A német Károly király hozta el a függetlenséget, az olasz Carol Davila alapozta meg az egészségügyi rendszert, az örmény Spiru Haret a modern oktatást, és az angol Mária királynő segítségével valósult meg a nagy egyesülés. Még jó, hogy a petíció szerzői nem mentek visszább a történelemben, mert akkor olyanokat is meg kellet volna említsenek, mint például a magyar Bethlen Gábor, aki felvirágoztatta a mai Románia egyik régi tartományát, Erdélyt.

Az országmentéssel foglakozók javaslatokat is tettek arra, hogy például holland szakemberek vezethetnék a mezőgazdaságot, akik segítségével megelőzhetnénk az árvizeket és megoldanánk az öntözést. Izraeli tisztek vezetnék a hadsereget, kivívva szomszédaink tiszteletét. Bukarest polgármesterének egy japánt javasolnak, és akkor nem lenne többé gond egy várható nagy földrengés. A postát kínaiak vezetnék, és úgy minden küldemény időben érkezne a címzetthez. (Bár a kínaiakat egyelőre még attól is eltiltottuk, hogy beruházások kivitelezésében részt vegyenek.) Idegeneink már vannak is: mint Iohannis, Clotilde Armand (bukaresti kerületi polgármesternő), Arafat vagy Fritz (temesvári polgármester), akiknek nem a származása számít, hanem csak az, amit tesznek – a petíció szerzői szerint – jól.
Javasolják, hogy jöjjön létre egy nemzetközi egységkormány idegen miniszterelnökkel, akit a parlament megválaszt. Ugyanígy a helyi közigazgatást is meg kell reformálni. A parlamentet testületileg le kell mondatni, és új választásokat kiírni, amikor is a pártok külföldi jelöltekkel állnak a választók elé. Egy új választás kiírását valószínű Iohannis is fogja támogatni, mert egy évig harsogta, hogy a parlament nem képviseli a választókat, és most úgy néz ki, hogy az új parlament sem. És ő is lemondhatna, mert nem valósította meg a Művelt és Normális Románia projektet, pedig vállalta, és most már saját kormánya is neki muzsikál.

Állandóan azon bucsálódunk, hogy Románia Európában minden tekintetben az utolsók között leledzik. Viszont úgy is utolérhetjük az előttünk levőket, ha ők fékeznek. Ha már az ország munkaképes lakosságának egyharmada Nyugaton dolgozik, akkor utánuk mehetne országunk vezetőinek bár egyharmada is politizálni, és ha tevékenységükkel néhány országot tönkretennének, esetleg előrébb léphetnénk mindenféle rangsorban.

A petíció írói azt is javasolják, legyen népszavazás a főváros Nagyszebenbe helyezéséről, mert Bukarestet évszázadok óta csak a levantei lopás és korrupció jellemzi.

A felhívást többen is kommentálták. Az ismert újságíró, Ion Cristoiu azt mondta, nem elég idegen vezetőket hozni. Hiába hozunk németeket, mert azokat elrománosítjuk. Élő példa erre Iohannis. Egy USR-s politikus azt szeretné, ha jönnének a külföldiek digitalizálni, vasútjainkat modernizálni, építsenek autópályákat, de megtiltani a románoknak, hogy ők vezessenek, az már zavaró.

Az aranyos(szájú) Șoșoacă szokása szerint hirtelen felháborodott és elszavalta: „Áruló, ki olyanokat mond, hogy idegeneket hozzanak ide, mikor ők rombolták szét és tették tönkre Romániát”.

Ha megvalósítják elképzeléseiket a petíció szerzői, akkor viszont lehetnek olyanok, akik előásnak valami régi családfát, és bebizonyítják, hogy ők nem is románok, hanem görögök, törökök, zsidók, németek, és majd úgy próbálnak ismét hatalomra (vagy a hatalom közelébe) kerülni.

És akkor ismét ott vagyunk, ahol a part szakad.