Rámutatott arra, hogy a külhoni gazdaságfejlesztési program része a mentorhálózat kiépítése, amellyel a helyi magyar társadalmat, gazdaságot fejlesztik. A Vajdaság után Erdélyben is megkezdődött mentorprogram lényege, hogy a több éve, évtizede jól működő vállalkozások támogassák az induló vállalkozókat, rövidüljön a vállalkozói tanulási folyamat, kapcsolati hálót hozzanak létre a vállalkozók, a különböző régiók között – ismertette.

Potápi Árpád János kiemelte, hogy a nemzetpolitikában 2014–2015 óta a hagyományos támogatási rendszer mellett – amely alapvetően a kultúrát, az oktatást, a szociális és egészségügyi szférát érinti – egyre nagyobb hangsúlyt kap a szülőföldön való boldogulás segítése egyrészt a szakképzésen, másrészt a gazdasági támogatási rendszeren keresztül. Ez utóbbi jelentheti a vállalkozások számára a fejlesztési lehetőséget, a tőkebevonást, illetve a vállalkozások programokkal történő megerősítését is – mondta.

A külhoni gazdaságfejlesztési programok minden régióban elindultak, a Vajdaságban, Kárpátalján, Erdélyben, Felvidéken, Muravidéken és Horvátországban. A programokat alapvetően a Külgazdasági és Külügyminisztérium bonyolítja a társszervezetekkel – mondta az államtitkár. Hozzátette: már tízezres nagyságrendben vannak olyan vállalkozások a Kárpát-medencében, amelyek az elmúlt években jelentős támogatásokat kaptak a magyar kormánytól annak érdekében, hogy megerősítsék vállalkozásukat, magyar embereket foglalkoztassanak, magyar családoknak tudjanak jövőt nyújtani a Kárpát-medencében.

A nemzetpolitikai államtitkárság szerdán indult és június végén záruló erdélyi mentorprogramjában több mint 30 erdélyi nagyvállalkozó mentorrá való képzése valósul meg, akik mintegy 70 erdélyi kis- és középvállalkozónak nyújtanak majd segítséget vállalkozásuk sikeres működtetéséhez. A külhoni vállalkozói mentorprogramot – amely a nemzetpolitikai államtitkárság, a Pro Economica Alapítvány és a Design Terminál együttműködésével valósul meg – elsőként a Vajdaságban indították el 2019-ben.