Érlelődött már egy ideje a most kirobbant botrány, de valahogy mindenki azt remélte, az egyéni gőgök harcát lerendezik egymás között a pártok, nem dagad kormányválsággá a botrány. Hogy, ki, kit és hogyan csalt csapdába, talán soha nem tudjuk meg, de tény, hogy Vlad Voiculescu, az MRSZ–PLUS egészségügyi minisztere sokak számára kényelmetlenné vált, átláthatóságot, tisztességet hirdető lépései nagyon komoly érdekcsoportokat sértettek. És az is tény, hogy nem volt elég felkészült, hibát hibára halmozott, engedte, hogy felzabálja a rendszer, amely ellen kivont karddal harcba szállt. Ám mivel az élet nem olyan, mint a mesék, a legkisebb királyfinak nem sikerült legyőznie a sárkányt, az tiporta el őt.

A miniszterelnök sem nagyon tehetett egyebet, mint amit tett, bár Voiculescu kirúgásának módja ugyancsak megkérdőjelezhető. Pártja, azon belüli hitele, a közelgő pártelnökválasztás is arra kényszerítették, hogy megszabaduljon kellemetlen tárcavezetőjétől és annak államtitkárától, aki az egyetlen hiteles és magas fokon képzett járványügyi szakember volt a minisztériumban. Egy elhibázott formai lépés elegendő volt, hogy lapátra tegye azt is, akik szerint szigorításokra volna szükség, nem nyitásra, észszerűbb mutatók alapján kellene karantén alá vonni nagyvárosokat. Cîțu megígérte, hogy nem lesz karantén, sőt enyhítések várhatóak, így bármit jeleznek a járványmutatók, ennek így kell lennie.

Vlad Voiculescu sokat hibázott, de a liberálisok derűlátása, az oltási kampány sikerességébe való kapaszkodásuk igencsak elhamarkodottnak tűnik. Hamarosan elfogynak a várólistára feliratkozottak és várhatóan leáll a gépezet: úgy tűnik körülbelül hárommillióan hajlandóak önként beoltatni magukat, ez pedig édeskevés a nyájimmunitás kialakulásához. Tájékoztató kampányban, egyelőre legalábbis, senki nem gondolkodik, néhány erőtlen kísérlet van a tévhitek, álhírek visszaszorítására, de mindez édeskevés.

Ám az urak, ott fent, nem ilyesmikkel vannak elfoglalva, hanem hatalmuk bebetonozásával, a különböző érdekcsoportok kiszolgálásával. Egymást marják, és eddigi csekély hitelük is semmivé lesz, pedig most mindennél nagyobb szükség volna olyan vezetőkre, akikben bízni lehet. Ezt az erejét már rég elveszítette Iohannis is, aki a Cotroceni-palotában keveri a kártyákat hasonló elvek mentén.

A botrány lassacskán lecseng, az MRSZ-esek duzzogása is csak egy napig volt heves, a kormány folytatja munkáját. Az okozott kár azonban jóval nagyobb, mint első pillantásra látszik. Ismét bebizonyosodott, ez a csapat sem különb elődeinél, és ismét odázódik a remény, hogy Románia egyről a kettőre tud lépni. A koronavírus-járvány, no meg ama hírhedt hétfejű sárkány nyugodtan szedi tovább egészségügyi és gazdasági áldozatait.