Varga Csaba erdélyi magyar hegymászó vasárnap megérkezett a Mount Everest alaptáborába – közölte a Kalifa Alpin Csapat kommunikációs menedzsere, Biró Dániel az MTI-vel. Tájékoztatása szerint Varga Csaba magyar idő szerint 10 óra 40 perckor érte el a Mount Everest 5330 méteren kialakított alaptáborát.
Varga Csaba április 8-án indult el Budapestről Nepálba, hogy a „Tisztán” Magyar Everest Expedícióban pótlólagos oxigén és magashegyi teherhordók segítsége nélkül, vagyis „tisztán” hódítsa meg a világ legmagasabb hegycsúcsát. A Kalifa Alpin Csapat hegymászója lehet az első magyar, akinek ez sikerülhet.
A hegymászó április 11-én repült Luklába, és még aznap Phakding (2600 méter) felé vette az irányt. A következő nap az utolsó nagyobb város, Namcse Bazar (3440 méter) volt a cél, ahol eltöltött egy plusz akklimatizációs napot, majd Tengbocse (3860 méter) után Dingbocséba (4240 méter) érkezett. Dingbocse környékén felmászott egy 5050 méteres csúcsra, hogy erősítse az akklimatizációját. Ezt követően Lobucse (4930 méter) érintésével érte el a Mount Everest alaptáborát. Luklától a gyalogút egésze körülbelül 55 kilométert és több mint 2700 méter szintemelkedést tett ki, ami kiváló előakklimatizációt jelentett az Everest pótlólagos oxigén nélküli mászásához. „A gyalogút gyönyörű helyeken át vezetett, én mégis mindvégig azt vártam, hogy megérkezzem az alaptáborba, és ma végre itt vagyok, a mai nappal valóban kezdetét veszi az expedíció” – magyarázta Varga Csaba.
A hegymászó önállóan építi ki a magaslati táborokat, és felszereléseit is saját erőből juttatja fel. A magaslati táborok kiépítésével párhuzamosan kezdetét veszi az akklimatizációs folyamat, amelynek során egyre nagyobb magasságban szoktatja hozzá szervezetét a növekvő oxigénhiányhoz, hiszen a halálzónában, vagyis 8000 méteres magasságban a levegő oxigéntartalma már csak 30 százaléka a tengerszinten mérhetőnek, az ezzel járó „sokkhatásra” pedig csak fokozatosan tudja felkészíteni a szervezetét.
Arról is tájékoztatást adtak, hogy komoly veszélyfaktor lehet a 2019-eshez hasonló, a csúcsrégióban kialakuló „dugó”, amelyet jellemzően az oxigénes mászók idéznek elő, hiszen ők a folyamatos oxigénpótlásnak köszönhetően nem érzékelik a halálzónát, nem tapasztalják meg az oxigénhiány szervezetre gyakorolt, sokrétű negatív hatását. Így a „Tisztán” Magyar Everest Expedíció szempontjából kedvezőtlen adat, hogy a várakozásokkal ellentétben nem lesznek lényegesen kevesebben az Everesten, idén a mintegy 400 külföldi mászót 600 serpa segíti. A Kalifa Alpin Csapat információi szerint Varga Csaba mellett csupán két alpinista képviseli a „tiszta” mászást pótlólagos oxigén és magashegyi teherhordók segítsége nélkül.
