Tíz év kemény és kitartó munka eredményeként két vonalon is előrelépés történt az erdélyi Mária Út életében, kezd beérni a gyümölcs. Elindult a Mária Út nemzetközi kulturális úttá nyilvánításának folyamata Luxemburgban, és elismerték a román nemzeti kulturális úttá való nyilvánítását Bukarestben. Sepsiszentgyörgyön – az országban elsőként – hamarosan bronzplaketteket helyeznek el a főtéren. Mindezekről a Csíkszeredában élő Molnár Sándor elnökkel, ötgyermekes édesapával beszélgettem, akit barátai és munkatársai Csulaknak hívnak. A háromszéki fejleményekről Vajna Csilla zarándokcsoport-vezető és Melkuhn Andrea Gizella önkéntes és MERT egyesületi tag számolt be lapunknak.
Spirituális turistaút, amely összeköti a Nyugatot és Keletet
De tulajdonképpen mi is a Mária Út? – teheti fel a kérdést a témában járatlan. „A Mária Út – Via Mariæ olyan zarándokút, melyet a közép-európai népek Mária tiszteletére építenek, de amely egyben összekapcsolja a Mária-kegyhelyeket és az útvonal mentén lévő történelmi, kulturális értékeket, vallásra való tekintet nélkül. Célja, hogy Közép-Európa vallási értékeit egységes rendszerré szervező turista- és zarándokút, illetve ezek hálózata épüljön ki Európa ezen régiójában. A Mária Út összeköttetést teremt nyugat–kelet irányban az osztrák Mariazell, Budapest, Máriapócs és Csíksomlyó között, valamint észak–dél irányban Czestochowa, Esztergom, Budapest és Medjugorje között. Az útvonal egy nagy keresztet rajzol ki Közép-Európa térképén (Ausztria, Magyarország, Románia, Szlovákia, Lengyelország, Horvátország, Bosznia), ezáltal kialakítva egy, az ibériai El Caminóhoz hasonló, helyi hagyományokra épülő zarándokútvonal-hálózatot. Ez az út mindenkihez szól, mindenkit meghív. Várja azokat – nemzetiségtől és felekezettől függetlenül –, akik vallási, spirituális, önismereti célból kívánnak zarándokolni, és várja azokat is, akik turisztikai jelleggel vagy sportolás céljából kívánnak az úton járni” – olvashatjuk a honlapon.
Akinek azonos a hobbija és a munkahelye
– Hogy talált meg a Mária Út, vagy te találtad meg? – kérdeztem Molnár Sándort.
– Az a szerencsés fickó vagyok, akinél a hobbi és a munkahely egy és ugyanaz. 2011-ben jöttem haza Németországból, és volt többféle munkahely-ajánlatom. S akkor azt mondtam, hogy ezt választom.
– Hogyan működik az egyesület a különböző régiókban?
– Nálunk a felépítése megyei szintű. Szatmár megyében a koordinátor, Leitner István, Havas Tamás Szilágy megyét intézi, Bogya Zoltán Kolozsváron tevékenykedik, Küsmödi Attila plébános Szamosújváron, fenn, az északi részen, Maros megyében a marosvásárhelyi EKE-sek Szilágyi Eszter vezetésével. A háromszékiek tulajdonképpen Nagy Kopeczky Kálmán örökösei, azok, akik annak idején elindultak zarándokolni Somlyóra, és melléjük szegődött egy El Caminó-s mag is. Ezek a csapatok kiegészülnek az Egy úton mozgalom tagjaival, amelynek Péterfi Attila a feje és a megálmodója. Hargita megye több részre van felosztva: Sóvidék, Udvarhely, Keresztúr, Gyergyó, Szentegyháza, a Gyimesek, és mindenütt vannak legalább öten-hatan.
– Milyen útvonalon halad Kovászna megyében a Mária Út?
– Kovászna megyét a Brassó–Tusnádfürdő útvonal érinti, amelynek állomásai: Brassó, Szentpéter, Szászhermány, Vámoshídpuszta, Aldoboly, Illyefalva, Sepsiszentgyörgy, Árkos, Kőröspatak, Kálnok, Zalán, Oltszem, Sepsibükszád, Málnás, Málnásfürdő, Mikóújfalu. De ez tovább bővíthető.
Lépések Bukaresttől Luxemburgig
– Rengeteg idő, szeretettel végzett, estébe is nyúló programok, tervezések, dokumentáció összeállítása, kapcsolattartás a régiókkal és az önkéntesekkel, honlapkészítés, fordítás román és angol nyelvre, évenkénti konferenciák... és igazából csak te tudod, hogy mi áll még mögötte...Hol tart az egyesület?
– Fontos állomás az egyesület életében, hogy Luxemburgban elindult a Mária Út nemzetközi kulturális úttá nyilvánításának folyamata, melyet a magyarországi Mária Út Egyesület kezdeményezett, természetesen velünk egyeztetve. Pozitív válasz érkezett, elfogadják és elindítják a procedúrát. Ez még csak egy hosszú folyamat első lépése, amely valamikor meghozza a gyümölcsét. Az már tény, hogy a nemzetközi kulturális úttá válás kezdetén vagyunk, a fő mozgatók a magyarországiak, mi csak részt veszünk benne.
A másik jelentős lépés a román nemzeti kulturális úttá való nyilvánítás. Erre megkaptuk a papírt március 8-án Bukarestből. A következő megyéket érinti: Szatmár (77 km a főágon), Szilágy (98 km a főágon), Kolozs (234 km a főágon és 283 km mellékágakon), Maros (100 km a főágon), Hargita (366 km a főágon és 309 km a különböző mellékágakon), Kovászna (53 km a főágon), Brassó (30 km a főágon), Bákó (25 km a főágon és 13 km mellékágon), Neamț (133,3 km a főágon), Suceava (130 km a főágon). A bukaresti minisztériumhoz benyújtottunk egy százoldalas dokumentációt, és most már Bukarest, Suceava és Neamț megye is elismeri, hogy Romániában mi vagyunk a Mária Út hivatalos képviselői, tőlünk kérnek tanácsot. A tavalyi év ezen a területen is hozott előrelépést, az Erdélyi Mária Útból Romániai Erdélyi Úttá lettünk. Lassan kezdünk olyan tekintélyre szert tenni, amihez hozzá kell szoknunk.
Melkuhn Andrea Gizella
Mária Út Háromszéken, Nagy Kopeczky Kálmán nyomában
A háromszéki kezdetekről és fejleményekről Vajna Csilla, a Mert egyesület titkára, zarándokcsoport-vezető számol be.
– 2014-ben gyűjtötte össze a sepsiszentgyörgyi El Caminó-sokat Nagy Kopeczky Kálmán bábszínházvezető és Kovács Károly tisztelendő. Megszervezték a zarándokutunkat Csíksomlyó felé. 14–15 fős csoportot képeztünk: egypáran caminósok és a Szent József-plébánia ifjúsági csoportja. 2015-ben Kálmán eltávozott, s akkor személyesen keresett meg Molnár Sándor elnök, hogy Kálmán nélkül, de vigyük tovább a zarándoklat ügyét. Megerősítette ezt egy együttműködési szerződést a MERT – Magyar Erdélyért Egyesülettel, hogy legyen jogi hátterünk és hivatalosan működhessünk. Ez a szerződés azóta is él, felépítettünk egy csapatot. Évről évre újabb tagokkal bővültünk. Nagyon sokat jelentettek Molnár Sándor látogatásai. Zarándoklatvezető képzőt tartott nekünk, beavatott a kulisszák titkaiba. Ezek a találkozók jól sikerültek, és beléphettünk ebbe a nagy hálózatba. Tárgyaltunk önkormányzatokkal, egyéb intézményekkel. Nagyon sok segítséget kaptunk a polgármesterektől, elsősorban, amikor az első jelzéseket kezdtük festeni. Igazából nem is első jelzések voltak, hanem frissítések, mert pár évvel ezelőtt az Erdélyi Kárpát-Egyesület már megfestette a fő útvonalat, mi csak javításokat végeztünk. Terveink szerint, ha a főútvonal elkészül, alternatív ágakat is kialakítunk majd. Aldobolyban kezdtük, Illyefalván folytattuk a javítást Fodor Imre polgármester segítségével, aki szintén caminós, és bedolgozik az alternatív ág kialakításába. A főág a főút mellett megy, de azt szeretnénk, ha minél több ág lenne, amelyek a természetben vezetnek, csendesebb környezetben. Jelzőtáblákat állítottunk még a környéken: Árkoson, Kőröspatakon, Málnásfürdőn is.
Közös úton: fésűkagyló és M betű
– Megvalósulni látszik következő tervetek is: hamarosan Mária Út – El Camino közös bronzplakettet állítotok Sepsiszentgyörgy központjában.
– Igen. Ez valójában Melkuhn Andrea ötlete volt. Az El Camino mintájára próbáljuk mi is jobban népszerűsíteni ezt a törekvést Háromszéken, és jó partnerre találtunk a város vezetésében. A bronzplakett Sánta Csaba képzőművész munkája. A városi turisztikai iroda a Mária Út nemzeti kulturális úttá való nyilvánításának dokumentálásában segített. Engedélyért kell folyamodnunk a műemlékvédelemhez is. Segítséget ajánlott Csáky Árpád is, caminósként részt vesz a csapatmunkában. Ami még fontos: 2017-ben egy szerződés jött létre Csíksomlyón a Camino és a Mária Út között, s az első közös jelzés és fotó épp akkor készült a kegytemplommal szemben. A székelyföldi ág együtt fog haladni a Mária Úttal: a Camino a Mária Úttal Csíksomlyótól Brassóig, a Mária Út pedig oda-vissza van kijelölve. Úgy van festve, hogy mindkét oldalról látható legyen.
– Hogyan kerültél szorosabb kapcsolatba a Mária Úttal? – kérdezem Melkuhn Andrea Gizella idegenvezetőt, a Mária Út jelzéseinek lelkes mozgatórugóját.
– 2017-ben, amikor hazajöttem a Szent Jakab-zarándokútról Spanyolországból, meghívott Molnár Sándor egy Mária Út-konferenciára Csíksomlyóra, ahol megismertem Vajna Csillát, a Háromszéki MERT egyesület titkárát és Gabriela Greut, a romániai El Camino Szövetség alelnökét. Már akkor felfestettük az első fésűkagylót Romániában a csíksomlyói kegytemplommal szembeni fára. Ennek a konferenciának az volt a célja, hogy beszámoljunk arról, más országban miként működik a zarándokutak kiépítése. Innen jött az ötlet pár év múlva, hogy jó lenne, ha akárcsak Pamplonában (Spanyolország), ahol a városba vezető zarándokutat bronzból öntött kagyló kíséri, Sepsiszentgyörgyön is a Mária utas M betűt láthatnánk szépen beépítve a központi sétálóutca kövezetébe. Én nagyon hálás vagyok, amiért ezt a tervünket a városvezetés és az imázsiroda lelkesen támogatta és elfogadta, hogy Sánta Csaba szovátai szobrász öntse ki bronzból ezeket a zarándokjeleket. Sepsiszentgyörgy ismét élen jár, országos premier lesz ez, mert eddig nem volt sehol ilyen jel letéve, másrészt meg közösen a Szent Jakab Úttal megy ez az út Brassóból Csíksomlyóra. Számomra mindkét zarándokút kedves, a Szent Jakab Út azért, mert ott kezdtem meg a zarándoklatot, a Mária Út meg azért, mert a miénk. Kelet-Közép-európai zarándokút, és pont olyan fontos számunkra, mint a spanyolországi Santiago de Compostela a világ zarándokainak.
