Magyarország abban érdekelt, hogy Ukrajna erős, stabil és demokratikus ország legyen, kiáll területi egysége és önállósága mellett, ugyanakkor elvárja, hogy tartsa tiszteletben a nemzeti közösségek, köztük a magyar közösség jogait – jelentette ki Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter tegnap, az uniós tagországok külügyminisztereinek egynapos, informális, videókapcsolaton keresztül tartott ülését követően.
Szijjártó Péter a Facebookon közzétett videójában emlékeztetett: Ukrajnában az elmúlt esztendőkben folyamatosan megsértették a magyar közösség jogait, egyebek mellett a nyelvhasználatot érintően a kultúra, a média, közigazgatás és az oktatás területén. Magyarország megütközéssel vette tudomásul a kárpátaljai magyar közösség vezetőivel szembeni megfélemlítő eljárásokat, mint ahogy nem segíti a kölcsönös bizalomra épülő kapcsolatot az sem, hogy akciók indultak a kettős állampolgársággal rendelkezők felderítésére. Tájékoztatása szerint a tanácskozás során arra kérte az ülésbe bekapcsolódó Dmitro Kuleba ukrán külügyminisztert, hogy tartsák tiszteletben a kisebbségi jogokat, és kerüljék a magyar nemzeti közösség olyan módon történő beállítását, mint amely közösség bármifajta veszélyt jelenthetne Ukrajna területi integritására. Kijelentette: a kárpátaljai magyarság mindig számíthat az anyaország, a magyar kormány támogatására. „Mindig, minden nemzetközi fórumon ki fogunk állni a kárpátaljai magyarság és jogaik mellett” – fogalmazott a miniszter.
Magyarország támogatja Ukrajnát egyebek mellett több mint kétezer olyan ukrán gyermek számára nyújtott üdülési lehetőség biztosítása által, akiknek szülei érintettek az ország keleti felében zajló harcokban. Magyarország negyvennél is több ukrán katona gyógykezelését is vállalta, gázt szolgáltatott az abban hiányt szenvedő Ukrajnának, ötven lélegeztetőgépet biztosított az országnak, illetve kórházak működéséhez adott több mint 10 millió dollár segítséget a koronavírus-járvány elleni küzdelem sikere érdekében. Jogos tehát az a magyar elvárás, hogy Ukrajna tartsa tiszteletben a kétoldalú, valamint a nemzetközi vállalásait, köztük a magyarok jogait – húzta alá.
A külgazdasági és külügyminiszter elmondta, Magyarország kifejezte szolidaritását Lengyelországgal a Fehéroroszországban élő lengyel nemzeti közösség vezetőjének letartóztatása, illetve Csehországgal is az Oroszországgal kialakult diplomáciai viszálya miatt. „Magyarország pontosan tudja, milyen az, amikor egy nemzeti közösség jogait megsértik, hiszen a kárpátaljai magyarság is ilyen szemléletmóddal kénytelen szembesülni” – fogalmazott Szijjártó Péter.
Kijev szankciókat kér Moszkvára
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter az EU-tagországok külügyminisztereivel folytatott tegnapi online megbeszélésén felkérte az Európai Uniót, hogy készítsen elő új ágazati szankciókat Oroszországgal szemben, amiért utóbbi csapatokat vont össze a határainál. „Az EU külügyi tanácsának mai ülésén tájékoztattam kollégáimat Oroszország legfrissebb veszélyes kurzusáról. Javaslatot tettem arra, hogyan lehet lépésről lépésre visszatartani Moszkvát a konfliktus további mélyítésétől. A legfontosabb elem: egy új (szankciós) csomag elkészítése, az egyéni szankciók már nem elegendőek” – írta Kuleba a Twitteren. A Jevropejszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy Josep Borrell, az unió kül- és biztonságpolitikáért felelős főképviselője a tanácskozás előtt tegnap az ukrajnai helyzetet „nagyon veszélyesnek” minősítette, és felszólította Oroszországot, hogy amilyen gyorsan csak lehet, vonja ki haderőit a régióból. Az utóbbi időben különösen feszültté vált a viszony Ukrajna és Oroszország között azután, hogy a Donyec-medencei válságövezetben egyre gyakoribbá váltak a tűzszünetsértések, március 26-án pedig négy ukrán katona is életét vesztette. Azóta velük együtt mostanra már több mint egy tucat ukrán katona halt meg a térségben, a legutóbbi vasárnap. A válság súlyosbodásáért Kijev és Moszkva egymást teszi felelőssé.
