A helyzet ugyanis úgy áll, hogy miközben ők asztalcsapkodástól, fenyegetéstől és zsarolástól tarkított nyilatkozat- és dokumentumháborújukat vívják, körömszakadtig védve állásaikat, az élet megy tovább, a járvány noha mérséklődni látszik, de még biztosan itt van, amint azok a gondok és hiányosságok is, amelyekkel a kezelése kapcsán eddig is szembesültünk. Már csak ebből kifolyólag erősen hasznos lenne, ha a Nemzeti Liberális Párt és az MRSZ–PLUS szövetség vezérei sürgősen megtalálnák az arany középutat, és egymás méregetése, kóstolgatása helyett inkább olyan „apróságokra” koncentrálnának, mint a jelek szerint a megtorpanás felé haladó oltáskampány, az egészségügyi rendszer leterheltsége vagy éppen a járványadatok körül felmerült anomáliák, hogy csak pár idevágót említsünk.

A tények ugyanis, mint tudjuk, makacs dolgok, és bármennyire is csűrnék-csavarnák a magyarázatokat, a kezdeti botladozás után mégiscsak beindult oltáskampány körül – a tegnapi adatokat elnézve – valami hibádzik újabban. Egyrészt alaposan megcsappanni látszik a magukat beoltatni kívánók száma, másrészt újabb rendszerhibákra is fény derült. Így például az oltóanyagok megyénkénti elosztása távolról sem észszerűen történik (például a valós igény szerint), és arra is fény derült (a döntéshozók fejében is végre), hogy bizony a vidéki embereknek – nem mellesleg az ország lakosságának nagyjából 50 százaléka – korlátozott a hozzájutása az oltóanyaghoz. Valamelyest biztató, hogy a felelősök azért próbálnak ezekkel kezdeni valamit a családorvosok bevonása, mobil oltópontok létrehozása révén. Nagy kérdés viszont, hogy egy bizonytalan, düledező, folyamatos cirkuszoktól kísértett, és egyre hiteltelenebb kormánnyal mi és hogy fog ezekből megvalósulni, illetve meddig működik majd bármi is. Vlad Voiculescu távolról sem elegáns kirúgásával az egészségügyi tárca éléről ugyanis nem tűntek el sem az oltáskampánnyal kapcsolatos problémák, nem szűnt meg a kórházakra nehezedő, és igen rosszul kezelt nyomás sem, a tragikus kimenetelű mulasztásokra sem született válasz, és a járványadatok (főképp az elhalálozások száma) körüli köd sem szállt fel. Politikai bohózatokkal az ilyesmiket pedig elég nehéz rendezni.

Márpedig ha Florin Cîțu miniszterelnök és csapata tényleg szeretné elérni, hogy júniusban lassan, de biztosan elkezdődjék a nyitás, hogy végre elmozduljunk a régi életünk irányába, akkor iszapbirkózás és sárdobálás helyett sürgősen megoldásokat kell találjon a felsoroltakra is, különben két hónap múlva is csak szép ábránd marad a járvány hozta béklyók lerázása.