November beköszöntével együtt ránk köszöntött a parlamenti választások kampánya is, s szűk egy hónapon belül annyi hazugságot fogunk hallani, és kénytelenek leszünk lenyelni, mint az eltelt négy esztendő egész összterméke.
A helyzet teljesen kaotikus: a liberális— RMDSZ-kormányzat „bekeményített", és semmilyen szín alatt nem hajlandó (immár visszamenőleg!) október elsejétől finanszírozni a tanügyiek ötvenszázalékos béremelését, inkább kockázatos sürgősségi kormányrendelettel az egész ügyet átutalta a következő esztendőre, a leendő kormány nyakába és a 2009-es költségvetés terhére. Ha belegondolunk, ebben volna is valami logika, mert hogy veszi ki az magát, hogy kormányzati ciklusa utolsó előtti hónapjában hozzák olyan helyzetbe a kabinetet, melynek elfogadása, végrehajtása következményeként üres államkasszát kellene átadnia a soron következő díszes kormánycsapatnak!?
Most már nem érdemes firtatni, ki is találta ki az egészet — megszavazni mindenki megszavazta! —, az érdekesebb az, hogy a demokrata-liberálisok bizalmatlansági indítványt nyújtottak be a kormány ellen, amin szűk hónappal a választások előtt mindenki röhög és heherészik, még maguk a kezdeményezők is. Teljesen komolytalan ez a kormánybuktatási szándék, hiszen a kisebbségi kormányt mandátuma utolsó hónapjában éppen azok „mentik meg", akik az enyhén populista, most már Páris almáját jelentő törvényt kezdeményezték: a Geoană-féle szocdemek. Az államelnök „királyi" pártja, a D-LP ellenében. Ez tényleg bohózatba illő, röhögvényes és tragikomikus.
Ám a szakszervezetek nem egykönnyen nyugszanak bele a politikum nevetséges packázásaiba: ők tömegtüntetésekre és általános sztrájkokra készülnek novemberben, s ugyancsak fenyegetőznek, hogy az európai fórumok elé viszik az ügyet. Vihetik, annyival is maradnak. Európát most a pénzügyi világgazdasági válság ügye érdekli, s nem a romániai tanügyiek, egészségügyiek és köztisztviselők bérének alakulása.
Lehet, hogy e november Vadim mester Nagyromániájának hattyúdala is lészen, mert az „ellenség" által kifundált egyéni választókörzetes voksolás alaposan beteheti az ajtót a szekusokból verbuválódott „ultrahazaffyas" pártnak. Ezért tajtékzik most Cornelius, Funar és Bolcaş, s már arra is alig érnek rá odafigyelni, hogy az „államellenes" RMDSZ fölvetette: jó lenne, ha a román—magyar vegyes lakosságú területeken az iskolákban kötelezővé tennék a magyar nyelv oktatását (is).
Gyönyörű november ígérkezik, s aligha nyugtat meg minket Băsescu államfő egyre sűrűsödő nyilatkozatainak optimizmusa, miszerint Romániát egyáltalán nem fenyegetik sem a pénzügyi, sem a várható gazdasági világváltság következményei, mert ,,erős a lej, stabilak bankjaink", ám ezenközben kezdtek leállni a legnagyobb gyárak, kényszerpihenőre küldik az alkalmazottakat, tanácstalanság lett úrrá a befektetések piacán. A tőzsdén is. A nagyon ,,biztonságos" Románia is a Nemzetközi Valutaalap előszobájában instanciázik (akár Gyurcsány Magyarországa), s ennél rosszabb előjel már nem is lehet. De föl a dicsőséges választásokra! Bárki győzhet...