Árpád-kori templom alapját is feltárták a feldobolyi református templomban, szépen ki is rakták a körvonalait ama teljes felújítási munkálat során, amely 2006-ban kezdődött és tavaly nyáron ért véget. A Nagyborosnyó községhez tartozó kis falu szeretett volna nagyobb avatóünnepséget tartani, ahova az egyházi és világi elöljárókat, más jeles vendégeket és a tatarozás támogatóit is meghívják, ám ez a koronavírus-járvány miatt elmaradt – a műemlék istenházát így hát minden felhajtás nélkül, csendben birtokba vették, és nagy örömmel használják.
Nem csoda, mert ahogy Bocz Gábor Sebestyén lelkész összefoglalójából kiderül, az épület az 1989-es rendszerváltás után annyira leromlott, hogy 2003-tól lakat alá került. Pedig Háromszék egyik legszebb templomáról van szó, amelynek egyedi, népies barokk festett famennyezete (Szendrei József alkotása, amely még restaurálásra szorul) 1768-ból való, az ülőpadok és az egyik festett karzat mellvédjei 1773-ból, a faragott, festett papi szék és az orgonakarzat 1782-ből, a szószékkorona 1808-ból; egyik harangja pedig műkincs értékű. (Magát a falut először 1496-ban említi írásos feljegyzés, de az Árpád-kori templom maradványaiból ítélve korábban is lakott volt.)
Az ott szolgáló lelkészek sokat küzdöttek a tatarozásáért: Albert János akkori tiszteletes 2006-ban indította el a dokumentációt, s bár a kezdetben ígért 600 ezer lejes támogatás máig nem jött meg, a különböző adományok és pályázatok révén apró lépésekben elindult a munka. Nagyobb előrehaladás így is csak évek után történt: 2015-ben Kató Béla püspök generális vizitációt tartott (akkor már 103 éve nem járt püspök Feldobolyban, habár a XVIII. és a XIX. században kettőt is adott a falu, Borosnyai Lukács Jánost és Bodola Jánost), elkészültek a kutatási és geotechnikai tanulmányok, 2016-ban pedig sikerült megszerezni az építkezési engedélyt.
Az Árpád-kori templom alapja 2017-ben kerül elő, ekkor tárják fel a falképeket, bontják ki a szószéket és a torony alatti befalazott részeket. 2018-tól a nyugdíjba ment lelkipásztor nyomába a Kisborosnyón szolgáló Székely Róbert Imre lép, a munka megy tovább. Négy évbe telik, amíg kívül-belül megújul a templom, végül pedig – már idénre – a közel 40 éve elnémult orgonát is megjavíttatják (a hangszer a brassói Einschenk Károly műhelyéből került ki 1921-ben).
Mindez összesen 585 ezer lejbe, azaz 43,6 millió forintba került, a pénz oroszlánrésze ugyanis a magyar kormánytól érkezett (különböző minisztériumokon és alapítványokon keresztül), de a Budapest Északi Református Egyházmegye is nagy összeggel besegített, valamint a Magyarországra elszármazott Jákó János ügyvéd és sok más magánszemély is hozzájárult anyagiakkal vagy közmunkával. A kitartó erőfeszítést a gyülekezetet 2020-ban átvevő Bocz Gábor Sebestyén nem csupán a támogatóknak köszönte meg, hanem a tervezőknek, építőknek, minden szakembernek és közbenjárónak is. A legnagyobb köszönet azonban véleménye szerint az lesz, ha a megjavított templom a lelki épülést szolgálja, hogy az épület mellett a feldobolyiak a közösség életére is büszkék legyenek.
