Jogszabály-módosító javaslatot terjesztett be a bukaresti törvényhozásban az RMDSZ képviselőházi frakciója a kerékpárutak pontos meghatározásáról és osztályozásáról. A tervezetet háromszéki kezdeményezésre dolgozták ki, és célja megteremteni a jogi keretet ahhoz, hogy az önkormányzatok pályázati forrásokból is megvalósíthassanak ilyen beruházásokat. A kezdeményezést az tette szükségessé, hogy a jelenlegi román törvények csak érintőlegesen foglalkoznak a kerékpárutakkal. A pontosítást Kovászna Megye Tanácsánál is várják, hiszen Kézdiszéken és Sepsiszéken is kerékpárút-hálózat kialakítása körvonalazódik, amihez uniós forrásokat is felhasználhatnak. Törvényes keret nélkül viszont ez nem lehetséges.
A módosító javaslatról a szövetség közleményben számolt be, melyben Benedek Zakariás háromszéki képviselő, frakcióvezető-helyettes ismertette a lényeget. Eszerint a jelenlegi jogrendszer nem tér ki a kerékpárút pontos meghatározására, így az önkormányzatok nem tudtak sem európai uniós, sem belföldi támogatásokat lehívni annak érdekében, hogy kiépítsék vagy bővítsék a hálózatot. Benedek Zakariás szerint, amennyiben a törvényhozás elfogadja a tervezetet, amint a közutakat, a kerékpárutakat is három csoportba sorolnák: helyi, megyei és országos jelentőségűek. Az országos jelentőségű kerékpárutak állami tulajdonban lennének, a megyeiek a megyei, a helyi jelentőségűek pedig a városi, községi önkormányzatok tulajdonát képeznék. A törvénymódosítás egy új fogalmat vezet be a romániai jogrendszerbe, éspedig a kerékpárral közlekedőknek szánt út, ami jelenleg csak biciklisáv néven szerepel.
A törvénymódosítást Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter, Fejér László Ödön szenátusi frakcióvezető-helyettes, felső-háromszéki honatya, Benedek Zakariás, a szövetség képviselőházi frakcióvezető-helyettese és Jakab István Barna, Kovászna Megye Tanácsának alelnöke dolgozta ki.
Nyomokban szabályozva
Jakab István Barna nagyjából egy hónappal ezelőtt jelezte lapunknak, hogy egyeztettek a kerékpározók háromszéki képviselőivel, majd az ott elhangzottak alapján alaposabban utánanéztek, hogy a kerékpárutak tekintetében milyen szabályzás létezik. Kiderült, hogy a közlekedési törvénykönyvben (a jó párszor módosított 2002/195-ös sürgősségi kormányrendelet) annyi szerepel, hogy a kerékpárosoknak bicikliúton kell közlekedniük, de amennyiben ez nincs, a gépjárművek számára kialakított úttesten is megtehetik.
Az alelnök elmondta, hogy ilyen törvényes háttér mellett minden önkormányzat „saját szakállára” épít valamit, amire ráfogják, hogy kerékpárút, éppen ezért elég kaotikus az állapot. Nincs meghatározva sem az, hogy egy önállóan kezelendő útfajtáról van-e szó, nem léteznek szabályok sem a lehetséges nyomvonalakról, sem általános műszaki mutatókról, amelyeknek meg kellene felelniük.
A közutakra vonatkozó, 1997-ből származó sürgősségi kormányrendeletben – mely a közutak besorolását tartalmazza – a kerékpárutak nem is szerepelnek, nemhogy osztályozva lennének. A módosító tervezettel ezen szándékoznak változtatni.
Különálló hálózat
Jakab István Barna szerint számukra a megyei besorolás az érdekes, de nem kizárólag. Az a cél, ne úgy építsenek településeket összekötő kerékpárutakat, hogy az egy, a megyei közútra felfestett külön sáv legyen, hanem különálló felületként, amelyen a bicikliseknek nem kell a gépkocsik mellett haladniuk.
A márciusi tanácskozáson elhangzottak szerint két típusú kerékpárút-hálózat kialakítása lenne ésszerű: az egyik a hétköznapi közlekedést szolgálná (a munkahelyi ingázást például), a másik turisztikai célokat. Utóbbiakat úgy képzelik el, hogy akár ötven kilométeres körzeteket lefedő úthálózatok lennének. Az alelnök szerint ilyen lehetne az a bicikliút, amely a kézdiszéki Szentföld zarándokhelyeit kötné össze (a Perkőt a lemhényi Szent Mihály-templommal és Kézdivásárhellyel), egy másik pedig Sepsiszéken az Olt és Feketeügy menti gátakon vagy azok közelében futna, de a Rétyi Nyíren is áthaladna. Erdővidék és Orbaiszék esetében még nem esett szó lehetséges útvonalakról.
Jakab István Barna azt is elmondta: a hétköznapi közlekedést kiszolgáló kerékpárút fontosságára a Cycle to work mozgalom kezdeményezői hívták fel a figyelmét. Ez egy jó lépés lenne a megye zöldebbé tétele felé is, hiszen ha létezik egy hálózat, amely a kerékpárosok számára jó és biztonságos összeköttetést biztosít a települések között, talán többen választanák a közlekedésnek ezt a módját a gépkocsi helyett. Az eljövendő hetekben egyébként újabb találkozóra kerítenek sort a kerékpárosok képviselőivel, és ezen már arról is szó esik majd, hogyan is lenne ésszerű és hasznos ezeket a hálózatokat tervezni.
Legyen mi alapján
Törvényes keret nélkül viszont még tervezni sem igazán lehet, hiszen nincs ami alapján, a finanszírozás is kérdéses, illetve jogi buktatók is könnyen előfordulhatnak, már csak a nyomvonalak kijelölésénél is.
Az alelnök úgy látja: a teljes körű szabályzás hosszabb folyamat, mivel a majdan elkészülő kerékpárutakra is külön közlekedési előírásokat kell kidolgozni, de az önkormányzatok szempontjából most az az elsődleges, hogy az infrastruktúra kiépítéséhez szükséges jogszabályi keret létezzen. Úgy vélte, amennyiben ezt a javaslatot sikerül elfogadtatni, „megtörik a jég”, és érkeznek majd a következő törvényjavaslatok.
Kezdeményezések a civil szféra részéről már korábban is voltak, ám úgy tűnik, mindenki nagyot akart markolni, de végül keveset fogott. A keret mihamarabbi megteremtése lényeges, hiszen a 2021–2027-es európai uniós költségvetési ciklusban lehetőség lesz kerékpárutak finanszírozására, de ezeket törvényes háttér nélkül nem tudják majd megépíteni – magyarázta az alelnök, aki újbóli megkeresésünkre azt is elmondta: a módosító javaslat benyújtását követően egyeztetett a kezdeményező honatyákkal, akik szerint a törvényhozás nagyjából két hónap alatt fogadhatja el az új szabályozást.
