Tavaly megújult a kantai Szentháromság római katolikus templom tornya és homlokzata, és sikerült restauráltatni a templomhajóban található négy ólomkeretes ablak (vitrálé) közül kettőt – a másik kettőt idén újították fel Egri István üvegművész kolozsvári műhelyében. Három üvegablak Walther Gida (Gedeon), egy pedig Ligeti Sándor budapesti üvegfestő műhelyében készült 1901-ben, illetve 1902-ben.
Vargha Béla kézdi-orbaiszéki római katolikus főesperes a vitrálékat már régebb fel szerette volna újíttatni, de nem volt rá anyagi fedezet. „A régi ólomkeretek annyira meggyengültek, megrokkantak, már nehezen bírták az ablakok terhét, félő volt, hogy az üveglapok behullnak a templomba. A Szent Ida-üvegtáblába régebben kéménynyílást vágtak, azon vezették ki a kályha csövét, de a restaurátor azt is eltüntette, most már nem látszik a szakszerűnek semmiképp sem nevezhető beavatkozás nyoma. Az utolsó órában muszáj volt lépni” – mondotta a főespres, aki megelőlegezte a vitrálék restaurálását abban reménykedve, hogy később sikerül pályázati pénzhez jutni, illetve a hívek részéről is kapnak akkora összeget, hogy ki tudják fizetni a felújítási munkálatokat.
Tavaly augusztus közepén vitték el a vitrálékat Kolozsvárra, november közepén hozták haza az első kettőt, állították vissza a régi helyükre és vitték magukkal a másik két ablakot, amelyek március végén kerültek vissza. Időközben nyertek egy állami pályázatot, 55 ezer lejt, s így már könnyebb volt összeszedni a szükséges különbözetet. Állami támogatásból és adományokból sikerült kifizetni a 97 ezer lejt a négy vitrálé felújítására. Az oltár felőli első ablakkép Szent Franciskát, a második Szent Idát, a harmadik Szent Lukács evangélistát, a negyedik pedig Gonzaga Szent Alajost ábrázolja. A főesperes azt is elmondta, hogy két évvel ezelőtt az oltár fölötti rozettát is restauráltatták, az teljesen tönkrement, darabokban volt, de szerencsére azt is sikerült megmenteni.
A szentély három ablakát is szeretnék megfestetni, illetve a meglévő ablakokat vitrálékra cserélni. A tervek szerint a középső Máriát, a magyarok nagyasszonyát, a jobb felőli Szent Istvánt, a bal felőli pedig Szent Lászlót ábrázolná. A főesperes abban reménykedik, hogy előbb-utóbb erre a munkálatra is sikerül előteremteni a szükséges pénzt.