A rendezvény a házigazda, a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével frissen kitüntetett Dávid György plébános áldásával kezdődött, majd felcsendült a Szent György napok himnusza Szőcs Botond zongoraművész és meghívottai, Péter Ervin fuvola-, Csoma Attila tuba- és Paul Corsar trombitaművész – mindannyian a helybeli Plugor Sándor Művészeti Líceum végzettjei – előadásában. Ők tartották a díjátadást követő komolyzenei hangversenyt is.

A hit, ami naggyá tesz

A közönséget Vargha Fruzsina alpolgármester köszöntötte. Ezt követően Antal Árpád polgármester ünnepi beszéddel nyitotta meg a Szent György Napokat. Feltette a szónoki kérdést: mi tesz egy embert naggyá? Majd igyekezett megválaszolni. Szentek, hősök, példaképek, lámpás emberek keresztje és üdvössége is a hit. Hitük lelkükben hivatást szül, küldetést ad életüknek, elveik, értékrendjük, hűségük formálják döntéseiket, és kitartásuk, elkötelezettségük alakítja őket végül erős bástyává. Nagyokat bőkezűen adott nekünk a Teremtő, s így bizton tudhatjuk: a mi városunk, a mi közösségünk nem gazdátlanul rohanó szekér, hangoztatta az elöljáró. Kitért arra, hogy Szent György, városunk védőszentje katonaember volt, de őt nem a császár szolgálata tette naggyá, hanem a térdre kényszeríthetetlen hite: Istenébe, a kereszténységbe, a szeretet törvényébe vetett, tűzben fel nem olvadó, kínpadon meg nem alkuvó hite. Hinni őszintén, és a hitet megtartani, nem könnyű. Merni, és a bátorságot cselekvéssé alakítani, nem könnyű. Nem volt könnyű az elmúlt időszakban sem: a rendkívüli idők mindannyiunktól rendkívüli helytállást követelnek. (…)

Védőszentünk nincs egyedül az őrhelyen. Mellette állnak oly sokan, asszonyok és férfiak, akik szüntelenül vigyázzák közösségünket: tanítják, nevelik, ösztönzik, inspirálják. Hősök, példaképek, akik előttünk járnak. Lámpásemberek, világító tornyok, igazodási pontok: a Nagyok. Életükből, példájukból erőt meríthetünk, mert szüntelenül építik, szüntelenül újjáteremtik közösségünket. Jó felnézni rájuk! Mert – ha csak egy pillanatra is –, elfeledtetik a nehézségeket: könnyebbé teszik számunkra a létet. És milyen nagy dolog, hogy ilyen bőkezűen adja őket nekünk a Teremtő – mondotta Antal Árpád. Hozzátette, ahogy az elmúlt években, úgy idén is, hadd emeljünk ki tiszteletünk, hálánk és megbecsülésünk jeléül egy olyan embert közösségünk sorából, akinek vigyázó tekintete, tevékeny élete, nevelő, tanító, közösségformáló munkája nélkül az idők szegényebbek lennének, mi is szegényebbek lennénk.

Kiss Jenő méltatása

A díjazottat, Kiss Jenőt, a Bod Péter Megyei Könyvtár nyugalmazott igazgatóját utódja, Szonda Szabolcs méltatta. Elmondta, Kiss Jenő sorsában, történetében központi, talán nemcsak hivatással, hanem küldetéssel felérő szereppel bír a könyv, az írott kultúra. Kiss Jenő már az 1960-as évek közepén, tanárként eljegyezte magát a könyvekkel, hogy aztán közel 35 évnyi könyvtárvezetői munkája során ez a kapcsolat kiteljesedjék. Ha végigtekintjük a rendszerváltás utáni évtizedek sepsiszentgyörgyi, háromszéki, de székelyföldi-erdélyi vagy tágabb magyar művelődéstörténetét, számos meghatározó történés, fordulat, esemény kapcsán feltűnik Kiss Jenő neve. Tevékeny résztvevője, kezdeményezője, közreműködője, katalizátora ezeknek.

Az 1990 februárjában az elsők között megalakult civil szervezet, a Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület ügyvezető titkáraként több sikeres, hiánypótló projekt ötletgazdája, megvalósítója; az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) Könyvtári Szakosztályának elnökeként majd az EMKE régiói tanácsosaként a romániai magyar könyvtárhálózat kiépítésében, erősítésében vállalt jelentős szerepet; a könyvtárszakma és a közművelődés fellendítését célul kitűző kolozsvári Heltai Alapítvány kuratóriumában töltött be hasznos szerepet; a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének alapító, jelenleg tiszteletbeli elnöke; az árkosi, illyefalvi és sepsiszentgyörgyi, úttörő jellegű, előremutató hozadékú szakmai tanácskozások, olvasótáborok, könyvtáros konferenciák, vándorgyűlések szervezője. Kiss Jenő összeállításában jelent meg az Örökség és feladat. Tanulmányok a romániai magyar könyvekről, könyvtárakról beszédes című kötet, jó néhány helytörténeti-helyismereti, irodalom- és művelődéstörténeti könyv (amelyek témája Deák Ferenc, Kossuth Lajos, Rákóczi Ferenc, Mikszáth Kálmán, József Attila), illetve a Háromszéki olvasókönyv című átfogó kötet. Kiss Jenő az EMKE szakosztályi elnöksége idején 1996-ban elindította a romániai magyar kiadói termést megjelenítő Könyvesház folyóiratot. Az illyefalvi Séra-kúriában 1997-ben Jókai Mór, Mikszáth Kálmán és Szabó Dezső háromszéki kötődéseit bemutató kiállítást hozott létre, a megyei könyvtár épületében Benedek Elek-kiállítást, Nagyajtán Kriza János-emlékszobát rendezett be. Szobrok és emlékplakettek állítása köthető hozzá (Mikes Kelemen, Kossuth Lajos, Jókai Mór és több más nagy előd tiszteletére).

Az előbbiekből is kitűnik, hogy Kiss Jenő munkájának központi eleme a romániai, erdélyi magyar könyvtárügy, amelynek előremeneteléért döntően sokat tett, ezt jelzi a magyar-magyar szakmai kapcsolattartás, könyvadományok közvetítése, állománylétesítések, átfogó könyvtártámogató programok megvalósulása, mondotta Szonda Szabolcs, aki felelevenítette, hogy Kiss Jenő érdemeinek elismerése a 2001-ben magyar állami kitüntetést, Szinnyei József-díjat kapott, valamint az EMKE 2005-ben Monoki István-díjjal jutalmazta.

Összegzésként kiemelte, intézmények, szervezetek, kiadványok, szakmai fórumok alapítása, indítása, megerősítése fűződik Kiss Jenő nevéhez, akinek eddigi életútja, munkája az építő és közösségteremtő emberé. Ahogyan szerteágazó tevékenységének szálai következetesen a maradandó értékek őrzése, alkalmazása, a távlatilag is érvényes kultúrfolyamatok fenntartása köré fonódtak, úgy a bölcs egyensúly megtalálása, a különböző szempontokat mérlegelő, megfontolt döntéseket eredményező gondolkodás- és cselekvésmód egyfajta vezérlőeleme emberi és szakemberi habitusának. Értő látásmódja, széleskörű érdeklődése és a közösség iránti elkötelezettsége az alapvető emberi és társadalmi értékek mentén biztos támpontot jelentenek, amikor tanácsot ad, véleményt nyilvánít fontos, mérvadó kérdésekben.

A Pro Urbe-díj oklevelét és plakettjét Antal Árpád polgármester adta át, az önkormányzat ajándékát és virágcsokrot Vargha Fruzsina alpolgármester.

Kiss Jenő köszönőbeszédében jelezte, megtisztelő számára, hogy a – jelen levő – Pro Urbe-díjasok közé tartozhat. Elmondta, szerencsésnek tartja magát, hogy azt dolgozhatta, amit szeretett. Az ezen felüli elismerés már áldás, tette hozzá.

Az ünnepi hangverseny után Szabó Lajos, a Szent József egyházközség plébánosa áldásával távozott a közönség.