Ritka az a vidéki település, ahol napi pontossággal jegyzik a történéseket, eseménynaplókat írnak, fényképfelvételek készülnek, és a krónikás legtöbbször résztvevője is a rendezvényeknek, eseményeknek. Szigyártó András az adatmentésre szánt füzetnagyságú köteteit – legtöbb alkalommal – saját költségén sokszorosíttatja, de összességükre elmondható, hogy ezek a kiadványok Kálnok értékes helytörténeti kislexikonjai is.
– Tősgyökeres kálnoki família-e a Szigyártó? – kérdeztük.
– Igen, bár a családfa összeállítására nem került még alkalom. Dédnagyapám Szigyártó József, dédnagyanyám Dombi Julianna kálnoki illetőségű reformátusok. Szükséges a családi táblázat, tudom, hogy ezek szerves részei a falu helytörténetének.
Szigyártó az elemit Kálnokon végezte, és úgy alakult – egyfajta kényszer okán –, hogy az öt-nyolc osztályt a Mikó-kollégium román tagozatán. A sepsiszentgyörgyi akkori 1. számú Gépészeti Szaklíceumba (a mai Puskás Tivadar) sikerrel felvételizett, öt év után ott érettségizett, onnan a szentgyörgyi autóvillamossági és elektromotorgyárhoz küldték, ahol 29 évig dolgozott marósként. Utána a fémforgácsolást folytatta egy fémipari cégnél, ahonnan újabb 13 év teltével most jött nyugdíjba.
– Emlékezetes gyermekkorom volt, visszaemlékszem az azóta itt szolgáló lelkészekre, Bács Jánosra, Erdélyi Zsomborra, Vajda Emilre, Gödri Miklós Szabolcsra. 2013-tól Tóth Anna tiszteletes asszony közösségünk lelki gondozója. Úgy esett, hogy eléggé fiatalon, éppen 40 éve presbiter lettem, édesapám nyomába lépve, 2018-ban, éppen három éve választottak gondnoknak.
Szigyártó Andrást majdnem minden rendezvényen látni lehetett. Egyik társszervezője volt a jeles filmszínész, a kálnoki Hosszú Zoltán emlékére szervezett rendezvénynek. Fontosnak tartotta, hogy falunapokon, falutalálkozókon, fúvószenekari és testvértelepülési ünnepségeken, mint a falu közművelődésének animátora, köszöntőbeszédében szóljon szülőfaluja történetéről. Szóvivője volt a helybeli rezesbandának, a farsangolóknak, fiatalkorában játékosa a sepsikőröspataki focicsapatnak.
– Azóta gyűjtöm a kis méretű színes sportzászlókat, melyeknek száma mára már elérte az ezret. Gyűjteményemben helyet kapnak régi könyvek, a világháborúkkal kapcsolatos tárgyak, őrzöm nagyapám 1911-ben készült katonaládáját, de nem vetem meg a ritkább mezőgazdasági és háztartási eszközöket sem. Fényképgyűjteményem értéke, hogy lejegyeztem a képekkel kapcsolatos adatokat, s különösen fontos, hogy a képeken látható személyek nevét is. Ezek közé tartoznak a kálnoki fúvószenekar csoportképei 1926-tól, ezek díszítik bekeretezve a zenekar próbatermének falait.
Érdeklődési körébe tartoznak a részben pusztulásnak kitett emlékek is, utóbb két érdekes feliratos sírkövet sikerült megmenteni.
– A Pityókás temetőben sikerült felújítani egy régi síremléket, melyen a következő verses felirat olvasható: Itt nyugszik Incze János székely gyalogkatona / Hazájának halálig volt jó fia / Életében számlált 72 éveket / Végig tisztességben töltötte ezeket. A sír felújításánál jelen voltak testvértelepülésünk, Mezőtúr fiataljai, nagyon kedvelték a verses feliratot, egyikükkel, Nyeste Sanyikával addig gyakoroltattam, hogy mire elvégeztük a munkát, kívülről fújta! Az említett felújítás után előkerült egy újabb kálnoki szabadságharcos sírköve is a jelenlegi temetőkertben. Egy sírgödör ásása alkalmával id. Váncsa Béla hívta fel figyelmemet, hogy egy orra bukott magányos obeliszken egy 48-as szám látható. Még eggyel több negyvennyolcas sírkő! – örvendeztünk, s megtakarítva betontalapzatra helyeztük. A bevésett szövegből kiderült, hogy az obeliszk Bartók József emlékköve, aki életét veszélyeztetve vett részt a szabadságharcban, sírkövét állíttatta felesége, Bedő Terézia. A síremlék ünnepi avatójára imával és lelkészi áldással 2019. március 15-én került sor. Ráduly Zoltán kálnoki faragómester az obeliszk alsó részére bevéste megtalálásának és avatásának évét. A faragómester munkája templomunk cintermében az összetartozás évére és a Trianonra emlékeztető emlékmű is. A templom restaurálása gondnokságom kezdetén fejeződött be, meg kell jegyeznem, hogy az egyházközség hívei minden templom körüli közmunkán rendületlenül jelen voltak. A templomot övező kőkerítés utcára néző külső oldalán egy régen készült napóra felújítását is megkezdtük.
Szigyártó András nyomtatásban megjelent krónikás emlékfüzeteit lapozgattuk. Az első kiadványok a református egyház témájának vonzáskörében születtek (Kálnok és református temploma, valamint a Reformáció 500 kálnoki eseményeiről). Külön kiadványban jelent meg A kálnoki fúvószenekar története, 1909–2014 (2016) és a kálnoki gyülekezet közös kirándulásainak illusztrált leírásai, melyek közt kiemelkedőek a Gárdonyba, majd Mezőtúr testvértelepülésekre szervezett történelmi kirándulások leírásai. A Kapuállító című kiadványt a Gárdonyban felállított ajándék székely kapu avatása alkalmából adták ki.
