Antal Árpád polgármester még körülbelül sem akarta megsaccolni, hogy mennyi esélye van az újabb próbálkozásoknak, de azt elmondta: új érveket hoznak fel. A szakszervezetek művelődési házával néhány éve már eljutottak egy kormányhatározat-tervezetig, azt a fejlesztési miniszter alá is írta, az igazságügyi tárcavezető viszont nem, arra hivatkozott, hogy az épület használati jogával rendelkező szakszervezetnek is bele kell egyeznie, hogy az állam visszavonja tőlük a használati jogot, csakhogy az 1989 előtti közös szakszervezet jogilag már nem létezik, így nem is tud beleegyezni vagy ellenkezni. Az önkormányzat most tehát más irányból próbálja megközelíteni a kérdést: arra mutat rá, hogy az épület használója – bárki is legyen az – rosszhiszeműen gazdálkodik az állami vagyonnal (ezt az épület állapota mindennél jobban bizonyítja), ezért azt javasolják, hogy az állam vonja meg tőle a használati jogot. Ez büntetés lenne, tehát nincs szükség a használó beleegyezésére, habár természetesen megtámadhatja a döntést (ha lesz) a bíróságon – fejtette ki az elöljáró.

Hasonló a helyzet a leromlott régi vágóhíddal is, a műemlék épületben a Román Autóklub (ACR) javítóműhelye működött hosszú ideig. A szervezet háromszéki fiókja azonban megszűnt, illetve beolvadt a brassóiba, amelynek vezetői – a polgármester közlése szerint – hajlandóak lennének lemondani az épületről, ha a kormány ezt kérné. De ezt az ügyet sem lehet egyszerűen megoldani: itt a gondot az jelenti, hogy a pénzügyminisztérium szerint az épület nem az államé, valójában senkié, hiszen nincs telekkönyvezve. Ezért az RMDSZ kidolgozott egy törvénytervezetet, amelyben az áll, hogy a még tisztázatlan állami vagyon átadható az önkormányzatoknak, ha ezek igénylik, és náluk is marad, ha 2023. december 31-ig elvégzik a telekkönyveztetést; ha nem, akkor visszakerül az államhoz. Ezt a tervezetet a képviselőház már elfogadta, és a szenátusi szakbizottságokban is kedvező véleményezést kapott, így várhatóan napokon belül átmegy a felsőházon is. Nem csak Sepsiszentgyörgy számára fontos, országszinten 858 ilyen ingatlanról tudnak, vannak köztük sportbázisok, katonai laktanyák, művelődési házak és egyebek is, sokuk eléggé rossz állapotban – sorolta Antal Árpád.

Ami a lőteret illeti, ott a leginkább puskaporos a levegő. Lőfegyvert használni ugyan évtizede nem lehet már a városszéli, azóta legelőként használt területen, de a honvédelmi minisztérium szorgalmas kitartással keresi a kifogásokat az ellen, hogy Sepsiszentgyörgy tulajdonába menjen át a terület. A legutóbbi hivatalos ellenvetés az volt, hogy fontos létesítményt tervez oda a NATO, a várostól azonban az elmúlt években nem kértek semmiféle engedélyt, lehetséges, hogy közben lemondtak erről a beruházásról. Az önkormányzat temetőt szeretne ott kialakítani, és egy parkolót a temetőbe érkezőknek, akik most csak az út szélén tudják hagyni az autóikat.

A három ingatlan átvételi szándékát kifejező határozatokat tegnap megtartott rendes áprilisi ülésén egyöntetűen szavazta meg a helyi tanács.