Egy évvel a francia elnökválasztás előtt az a kérdés, hogy ezt a jobbratolódást a kormányzati jobboldal vagy pedig a szélsőjobboldal tudja kihasználni – fogalmazta meg következtetését a Fondapol.

A tanulmány szerint az elmúlt öt évben azon franciák aránya, akik a politikai színtéren magukat jobbra helyezik, folyamatosan növekedett, a 2017-es 33 százalékról a jelenlegi 38 százalékra. Ugyanezen időszakban a magukat baloldalinak vallók aránya stabil maradt, öt évvel ezelőtt 25 százalék volt, jelenleg 24 százalék.

A migrációt illetően a franciák 63 százaléka ellenez minden nyitottabb politikát, 62 százalékuk pedig egyetért azzal az állítással, hogy az iszlám fenyegetést jelent a köztársaságra. Ezt a félelmet a jobboldali szavazóknak 81, a baloldaliaknak 45 százaléka osztja.

A tanulmány szerint a jobbratolódás minden vizsgált nagyobb európai társadalomban megfigyelhető: az olaszok 44 százaléka helyezi magát jobbra és 31 százalékuk balra, a britek 40 százaléka vallja magát jobboldalinak és 25 százalékuk baloldalinak, míg a németek 36 százaléka jobboldali és 26 százaléka baloldali a felmérés szerint.

A Fondapol megbízásából a felméréseket az Opinion Way francia közvélemény-kutatóintézet január 20. és február 10. között 7603 nagykorú megkérdezésével készítette Franciaországban, Németországban, Olaszországban és Nagy-Britanniában.

Franciaországban egyébként a hétvégén született megállapodás arról, hogy a júniusi regionális választásokon a dél-francia Provence-Alpes-Cote d’Azur régióban közös listát indít a legnagyobb ellenzéki párt, a jobboldali Köztársaságiak (LR) és a francia elnök, Emmanuel Macron pártja, a Köztársaság lendületben (LREM). A jelenlegi kormányfő, Jean Castex szintén az LR politikusa.