Az Agent Green szerint a Botos vadásztársaság egy, az ozsdolai gazdaságokban gyakran kárt tevő fiatal nőstény medve kilövésére kért engedélyt a környezetvédelmi minisztériumtól, a herceg azonban Arthurt terítette le, azt az óriási medvét, amely az erdő mélyén élt az Ojtoz-Ozsdola NATURA 2000 Természetvédelmi Területen, és soha nem közelítette meg a településeket.

Az Agent Green és az ausztriai VGT állatvédő egyesület közös közleményben ítélte el a trófeavadászatot. Amint írták, a barnamedve az EU-ban szigorúan védett állatfaj, amelyet csak kivételes esetekben szabad lelőni, amikor a problémás egyedek áthelyezési kísérletei kudarcot vallottak. Éppen ezért az Európai Bizottság pénzkeretet különített el a tagállamok számára, amelyből kártalanítják a medvék által megkárosított gazdákat.

Az Agent Green képviselői állításuk szerint április végén Ozsdolára látogattak, ahol azokat a helybélieket is felkeresték, akik kérték egy problémás medve áthelyezését vagy kilövését. Az érintettek megerősítették: bocsos anyamedve okozott kárt a gazdaságaikban, mely a márciusi vadászat óta is bejár a faluba. Az egyesület bemutatta a kilőtt kapitális hím trófeájának az értékelési papírját is. A március 12-i keltezésű dokumentum szerint a megnyúzott állat bundája 240 centiméter hosszú, és 190 centiméter széles volt, és a maximális 600 pontból 593-at kapott.

„Arthur 17 éves volt, a legnagyobb példány a Romániában – és vélhetően egész Európában – megfigyelt medvék közül, tehát rendkívüli vadásztrófeának számított” – idézte a közlemény a természetvédő szervezet elnökét, Gabriel Păunt. A természetvédő aktivista éppen emiatt kétségesnek tartja, hogy a lichensteini uralkodóház tagja tévedésből terítette le a nagyvadat. „A leterített állat mérései azt mutatják, hogy Arthurnak 600-ból 593 pontja volt, ami a trófeavadászatban a lehető legnagyobb. Még soha nem hallottam ilyen rekord számról” – fogalmazott Păun. Hozzátette, nem hinné, hogy a vadász összetévesztett volna egy nőstény medvét az erdők mélyén élő legnagyobb hím példánnyal. Világos, hogy a herceg nem a helyieken akart segíteni, azért érkezett, hogy a falára akaszthassa otthon a legnagyobb vadásztrófeát. Voltaképpen orvvadászat történt” – vélekedett.

„A medve számos fenyegetéssel néz szembe, amelyek veszélyeztetik a túlélését: az élőhelyek pusztulásával, az éghajlatváltozással és az emberi üldöztetéssel. A Környezetvédelmi Minisztériumnak nem a következményekkel, hanem a medve-ember konfliktushoz vezető okokkal kell foglalkoznia. Nagy hímek elpusztítása tönkreteszi a populációt, és beltenyészethez vezethet. A trófeavadászatot törvényen kívül kell helyezni, ellenkező esetben veszélybe kerül a faj, amint ez Európa legnagyobb részén történt” – mondta Ann-Kathrin Freude, a VGT (Verein Gegen Tierfabriken) nevű osztrák állatvédő szervezet kampánykoordinátora. „Szégyen Ausztria számára, hogy Emanuel herceg visszaélt egy engedéllyel, hogy megölje ezt a pompás medvét, csak azért, hogy új trófeát szerezzen” – tette hozzá.

Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter szerint „rendkívül bonyolult” annak meghatározása, hogy pontosan melyik medvét lőtték le. „Több kérést kaptunk a helyi vadásztársaságtól, de végül csak egyet hagytunk jóvá. Ellenőrzést folytatunk, hogy tisztázzuk, mi történt. Még nincs eredmény, de ahogy lesz, azonnal nyilvánossá tesszük. Egy biztos: a benyújtott kérések szerint több problémás medve is van a környéken. (…) Az azonosítást és a kilövést a törvény szerint a vadásztársaság végzi, az ő felelősségük a problémás példányok eltávolítása” – nyilatkozta a miniszter.

A Digi24 hírtelevízióban megszólaltatott Octavian Berceanu, a romániai környezetvédelmi őrség vezetője valószínűsítette, hogy miután elvégezték a saját vizsgálatukat, átadják az ügyet a rendőrségnek.

Romániában túlszaporodott a medveállomány, miután 2016-ban a Cioloș-kormány a populációt szabályozó medvevadászatot is betiltotta. Korábban a környezetvédelmi minisztérium évente 400-450 medve kilövésére adott engedélyt, de akkor is felmerült a gyanú, hogy a vadásztársaságok nem a problémás egyedeket, hanem a trófeaként értékesíthető kapitális hímeket lövetik ki.

A környezetvédelmi tárca megrendelésére 2019 tavaszán készített becslés szerint az országban 6450 és 7200 között lehet a vadon élő medvék száma. A medvepopuláció megőrzésére vonatkozó 2018-as akcióterv szerint a nagyragadozók 69 ezer négyzetkilométeres romániai élőhelyén ökológiai, társadalmi és gazdasági szempontból az optimális egyedszám 4000 lenne. A medveállomány szabályozását hevesen ellenzik a környezetvédelmi szervezetek, amelyek szerint a vadásztársaságok üzleti érdekei állnak a szabályozási kérések hátterében. (MTI/g4media)