A magyar diákok hátránya egyértelmű, amikor az államnyelvről van szó. De vajon a többi tantárgyból jobban állunk? A helyzet országszinten is ijesztő: az Adevărul becslése szerint a diákok egyharmada, közel egymillió gyermek kimaradt a távoktatásból, másik harmada nem sokat értett belőle, és csak a harmadik harmaduk tudott lépést tartani – hathatós szülői segítséggel, sok esetben pedig fizetett magánórákkal. Pontos adatok nem állnak rendelkezésre (kormányaink inkább elkenik a kínos ügyeket), de ez a harmincvalahány százalék eléggé közel áll a magyar diákok román próbavizsga-eredményeihez, valamint a legutóbbi (2019-ben készült) nemzetközi felmérésekhez is (a PISA-tesztekről van szó), amelyek szerint a nyolcadikosok 44 százaléka (saját anyanyelvén is) funkcionális analfabéta, matematikából pedig alig 38 százalékuk tud átmenőre. Ezek hihetőbb számok az országos összesítésnél, amely szerint idén – közel egyévi félszárnyú távoktatás után – 65 százaléknál nagyobb a sikeresen próbavizsgázók aránya. Hiszen ilyen eredmények a járvány előtti években sem voltak...

A tanügyminiszter elégedett, de a társadalom azt érzi, hogy megint be akarják csapni. A lemaradt diákok számára meghirdetett néhány pótórával az eleve zsúfolt napi program mellett ugyanis nem lehet behozni két elveszett iskolai félévet. Különösen, hogy néhány tantárgyból – köztük matematikából, amiből vizsgázni is kell – az ismeretek egymásra épülnek. Hogy tud az a nyolcadikos rövid idő alatt versenyképessé válni, aki délelőtt az aktuális anyagot veszi fel az osztályban, délután pedig azt, amit a délelőtti lecke megértéséhez már hetedikes korában el kellett volna sajátítania? Vagy az ötödik-hatodikos anyagból vizsgáztatják az idei végzősöket, mert csak így lehet esélyegyenlőségről beszélni? Ami amúgy is csak papíron létezik: még az általános iskolákban sem azonos a színvonal, ezért nem is lehet a vizsgát a négyévi általánossal kiváltani.

A mai hatodikosoknak legalább elméleti esélyük van arra, hogy visszanyerjenek valamit a következő két évben (ámbár a tananyag lazítása nélkül ez sem fog menni), de aki az idén végez – nyolcadikot vagy tizenkettediket –, az már csak azt fogja bepótolni, amire szüksége lesz. A járvány ugyan jó alkalom lett volna a tananyag újragondolására is, amit egyébként az érvényes oktatási törvény is előír, de egyelőre csak annyi változás körvonalazódik, hogy (Novák Eduárd sportminiszter szorgalmazására) várhatóan bevezetik a napi tornaórát. Nagyon helyesen, de ha ezt a meglévő óraszámhoz csapják hozzá, akkor valószínűleg csak a tornából felmentett gyermekek számát fogják növelni. És az áldozati generációkét. Mert a vizsgaeredmények nem csupán a diákok teljesítményét mutatják, hanem a rendszerét is. És a miénk bizony bukásra áll.