Most, hogy Josef-Emanuel von und zu Lichtenstein herceg állítólag kilőtte szegény Arthurt, a román medvekirályt, az összes hír és szennycsatornából medve(vér) folyik. A herceg már egyáltalán nem henceg a trófeával, mert rájött, hogy tulajdonképpen nem kapitális medvét, hanem hatalmas bakot lőtt. Pedig a felértékelők ugyancsak feltupírozták a medve bundájának értékét, ami majdnem a maximális 600 pont. Az nemcsak a fogát hagyta itt Ozsdolán, hanem a trófeáját is Kézdivásárhelyen.
Medveügyben most mindenki ugat és morog. A herceg is megszólalt és azt brummogta, hogy lakott területtől mintegy 250 méterre lőtte meg az illetékes román hatóságok által veszélyesnek nyilvánított medvét, aminek lelövésére törvényesen szerzett kilövési engedélyt, és hivatalosan 7000 eurót fizetett. (S feketén nem tudni kinek, s mennyit). Az engedélyt még február 17-én adta ki a minisztérium, a lövés március közepén dördült el.
A herceg biztosan a nemzeti ünnepre jött együtt szórakozni a magyarokkal, és a medvelövés csak amolyan járulékos ajándéka volt az ünnepnek.
Mivel az itteni vadászok tudták, hogy a két boccsal sétáló medvecske vadászati szempontból nem nagy érték, nem akartak reá golyót pazarolni, ezért szóltak a hercegnek, hogy jöjjön, lásson és lőjön, így engedték át a durrantást a hercegnek, aki jól kilőtt magával.
A környezetvédelmi miniszter bocsátotta ki a „kiemelési” engedélyt. (Ilyen szépen nevezik a kilövési jóváhagyást). Tánczos Barna ott tévedett, hogy nem szögezte le az engedélyben: a barnamedve nem bakmedve, hanem nőstény. De ha kilövi az említett nőstény medvét, akkor a herceg anyagyilkos és úgy is magyarázkodhat, hogy bocsika, bocsok, hogy árván maradtatok.
Most mindenki Tánczost táncoltatja, és ha hamar nem tisztázza a történteket, akkor eljátszhatja a balladai halálra táncoltatott miniszter szerepét is. Némiképp elnézőbbek lennének vele, ha azt mondaná, hogy a medve az egy magyar medve volt. Egyelőre még csak ott tart, hogy azt próbálja magyarázni, hogy az Ozsdolai Vadásztársaság főnöke, Márkos Barna nem a nagybátyja. Felsorolja az összes nagybátyját, akik mind-mind jó Tánczosok voltak és már el is hunytak. A románoknak nehéz megérteni, hogy a Barna az nem családnév, hanem keresztnév, és csoda, hogy az ellenzék nem hozta kapcsolatba az MRSZ–PLUS-os Dan Barnával is, mert akkor még egy jobb összeesküvés-elméletet dolgozhattak volna ki.
Már vannak egész jó magyarázatok medveügyben. Már egy nagy bundaügyet is emlegetnek. Azt, hogy Iohannis megbundázta a Károly Díjat, mert éppen a medvelövős lichtensteini herceg apukája, Nicolaus von und zu Lichtenstein tüntette ki tavaly azzal, és felteszik a kérdést, hogy a hercegfióka, minden őrzővédő és Iohannis tudomása nélkül jött-e medvelesni?
De léteznek ennél jobb elméletek is. Van olyan hírportál, amelyik osztrák-magyar bombáról beszél, az összeesküvésben pedig Tánczos Barna fedezni próbálja a herceget.
Ha a Bihar megyei Bályokon Ion Țiriac barátaival rendez egy vaddisznóvadászatot és legyilkolnak 200 vaddisznót, arról legfennebb csak hírt hallunk. Az ártatlan báránykák, más állatok százezreinek legyilkolása miatt is legfennebb csak a vegetáriánusok hőbörögnek. Persze vannak, akik mindenféle vadászat ellen tiltakoznak, és olyanok is, akik mindenre lőnek, ami él és mozog. Emiatt bizony vadászati balesetek is történnek, mint legutóbb szintén Bihar megyében: Erre fel a pénteki Tiszta fej című DG-24 tévéműsorban a megmondó ember újságíró, Cristian Tudor Popescu vad dolgokat mondott, például azt, hogy most láthatta a meglőtt vadász, milyen, amikor fejbe lőnek egy vadat.
Egy becses medve értéke 20 ezer euró. Ugyanazzal a mértékkel mérve egy becs(ület)es emberé nálunk – úgy néz ki – kb. nulla euró.
Ha már a vadászok annyira szeretnek medvére vadászni, embereket lehetne medvebőrbe bújtatni, és elcsapni az erdőben. Persze munkavédelmi célból golyóálló mellényt kellene rájuk adni, és megtiltani, hogy fejbe vagy lábon lőjék őket.
Nyugat-Európában annyira védték a medvéket, hogy ott már egy sincs, és most itt lenne az alkalom, hogy oda exportáljon Románia az állatvédők segítségével. Aztán ha a mi medvéinket áttelepítik oda (remélhetően ott nem találnak úton-útfélen szemetet és medveetető idiótákat, mint nálunk), akkor azok úgy sem tudnak ide egykönnyen visszajönni.
És milyen nagyszerű lesz, ha a svájci, osztrák, francia vagy német síparadicsomokban a sízők, mint nálunk Brassópojánán, együtt sízhetnek majd a medvékkel.