Angela Merkel német kancellár ismét elítélte a Gázai övezetből Izrael ellen intézett rakétatámadásokat és kormánya szolidaritásáról biztosította Benjámin Netanjahu izreli miniszterelnököt kettejük tegnap telefonon folytatott megbeszélésén – közölte a német szövetségi kormány szóvivője.
Steffen Seibert közleménye szerint a kancellár megerősítette kormánya álláspontját, miszerint Izraelnek jogában áll védekezni a támadásokkal szemben. A polgári lakosságot mindkét oldalon sújtó emberveszteségekre tekintettel kifejezte reményét, hogy a harci cselekmények lehetőleg hamarosan véget érnek.
Angela Merkel továbbá aláhúzta, hogy a szövetségi kormány határozottan fellép mindazon tüntetések ügyében, amelyeken gyűlöletet és antiszemitizmust terjesztenek – ismertette a szóvivő. Németországban az izraeli–palesztin konfliktus újbóli elmélyülése, a Gázai övezetet uraló Hamász dzsihadista palesztin szervezet rakétatámadásaiból és az izraeli hadsereg ellencsapásaiból álló rakétaháború május 10-i kezdete óta legkevesebb tíz Izrael-ellenes, antiszemita incidens történt.
Több városban megdobálták kővel a helyi zsinagógát, máshol izraeli zászlót égettek el. A legnagyobb szabású eset szombat este zajlott Berlinben, ahol az Izrael állam 1948-as megalapításának évfordulója alkalmából a palesztinok mellett tartott tüntetések egyikén több száz demonstráló összecsapott a megmozdulás biztosítására kivezényelt mintegy hatszáz rendőrrel. A kövekkel, palackokkal, petárdákkal dobáló tüntetők megsebesítettek 93 rendőrt, 59 embert őrizetbe vettek, egyebek mellett hivatalos személy elleni erőszak, súlyos testi sértés és garázdaság miatt.
Éjszakai légicsapások
Izraeli katonai repülőgépek légicsapások tucatjait mérték különböző célpontokra a Gázai övezetben, és ezzel egyidőben a területet uraló Hamász szélsőséges iszlamista szervezet is folytatta a rakéták kilövését hétfőre virradóra, írja az MTI-re hivatkozva a Telex. Szemtanúk arról számoltak be a Reuters hírügynökségnek, hogy az izraeli hadsereg utakat, valamint a fegyveresek által használt épületeket, lakóházakat bombázott, elsősorban Gázavárosban.
Körülbelül 42 ezren menekültek el otthonukból Gázában az izraeli támadások miatt, jelentette be az ENSZ közel-keleti palesztin menekülteket segélyező hivatala (UNRWA). Az embereket 50, az UNRWA által az övezetben működtetett iskolában szállásolták el. A rakéták több mint 2500 palesztin otthonát rombolták le.
Kölcsönös rakétaháború
Sávuot, a zsidó pünkösd ünnepén is tovább folyt hétfőn a kölcsönös rakétaháború Izrael és a Gázai övezet iszlamista szervezetei között – jelentette a 11-es izraeli közszolgálati tévécsatorna tegnap. Az ország déli részére több hullámban intenzív rakétaeső hullott a nap folyamán. A Hamásznak és az Iszlám Dzsihádnak együtt a becslések szerint mintegy 10 ezer rakétája lehet, és noha az elmúlt héten jelentősen csökkent arzenáljuk, de elég maradt a következő napokra, ha folytatódik a kölcsönös rakétaháború.
Az izraeli hadsereg az utóbbi napokban egyrészt az övezetet uraló Hamász kiépített alagúthálózatát bombázta, másrészt célzott támadásokkal a rakétákat indító csoportokat és az iszlamista szervezetek vezetőit lőtte. Tegnap délelőtt célzott légicsapással megölték búvóhelyén az Iszlám Dzsihád nevű szervezet egyik legfőbb vezetőjét, Husszam Abu Harbidet, az övezet északi részének parancsnokát. Abu Harbid már 15 éve hajtott végre támadásokat Izrael ellen.
Lerombolt toronyház a Gázai övezetben
Az Európai Uniót mélységesen aggasztja az izraeli légierő által lerombolt, több nemzetközi sajtóorgánumnak otthont adó gázai toronyház ügye – jelentette ki Peter Stano az unió külügyi szolgálatának szóvivője tegnap az Európai Bizottság sajtókonferenciáján. A szóvivő hangsúlyozta, hogy az EU nagy jelentőséget tulajdonít a médiaszabadságnak, alapelve, hogy a sajtómunkásoknak biztonságos és szabad környezetben kell végezni tevékenységüket, elengedhetetlen továbbá, hogy a konfliktusról pártatlan módon tudósítsanak.
Stano megerősítette, hogy az EU-tagállamok külügyminiszterei keddi rendkívüli tanácskozásának központjába az izraeli és palesztin fél között újból kiélesedett feszültségek csökkentése és az erőszak megszüntetése áll. „Először is sürgősen meg kell akadályoznunk, hogy a konfliktus kiszélesedjen. A tagállamok külügyminiszterei azt fogják megvitatni, hogyan járulhat ehhez hozzá az EU. Másodszor az uniós diplomáciai erőfeszítéseket arra kell irányítani, hogy kezeljük a konfliktushoz vezető problémák gyökerét, annak érdekében, hogy újra meginduljon a békefolyamat a két fél között” – emelte ki.
