Az ötlet, az üzleti meggondolás külföldről jött. Látta, hogy ott jól működnek hasonló üzemek. Már a tervezésnél fontos szempont volt, hogy vidéken sok a gyapjú, ráadásul a mellékterméket, amely pár évtizeddel ezelőtt még a juhtartás hasznának harmadát adta, jelenleg a juhászok nem tudják értékesíteni. A gyapjú ára manapság még a nyírás költségeit sem fedezi – tudtuk meg.

Pillanatnyilag főként a Kovászna vonzáskörzetében megtermelt gyapjút vásárolják fel. Ha a tervezett ütemben indul be az üzlet, a felvásárlási körzetet is növelik, de begyűjtő központokat is működtetnének majd – sorolta Cristi Bindar. Egyelőre bérelt helyszínen dolgoznak, több mint száz négyzetméter a hasznos felület. Ennél nyilván többre lenne szükség, főként a nyersanyag tárolására. Az üzemben jól meghatározott sorrendben működnek a gépek.

Termelni könnyű, de hogyan lehet engedélyeztetni a végterméket? Jelen esetben a környezetbarát termék után körülbelül hét-nyolcezer euró összegben kell illetéket kifizetni ahhoz, hogy megkapják a szükséges engedélyeket. Termékük – amellett, hogy kiváló hőszigetelő – tűzálló is. (Sokan nem tudják: a gyapjú nem ég; saját szemünkkel is láthattuk ezt sokfelé, a gyapjút értékesíteni nem tudó gazdák hiába próbálták elégetni a hasznavehetetlen gyapjút, nem sikerült.) Egy feldolgozót kialakítani nem kevés pénz, ha figyelembe vesszük, hogy a teljes befektetés a Start Up Nation program támogatási lehetőségeinek felhasználásával eléri az ötvenezer eurót. Az üzem jelenleg öt alkalmazottat foglalkoztat, őket fizetni kell, s adózni utánuk.

A gyártási folyamat első mozzanata a gyapjú válogatása, tisztítása, amely során kiszedik belőle a szennyeződéseket. Kézi munkával kiválogatják az idegen anyagokat, majd a mosógépbe kerül a gyapjú. Hozzávetőleg négyszáz liter vízzel mosnak egy adagot. Innen a centrifugába kerül, ahol körülbelül 80 százaléknyi víz „távozik”. Következik a szárítás. A gép a házi mosógéphez hasonlít, ám egyszerre 60–70 kilogramm gyapjút lehet beletenni. Azután géppel fésülik, így válogatják szálakra. A fésült gyapjú légfúvással kerül a raktárba, innen ugyanígy a présgépbe. A gép akár tizenöt centiméteres vastagságú szigetelőanyagot is képes előállítani. A végtermék igen fontos jellemzője a tűzállóság: a szigetelés hét-nyolcszáz Celsius-fokos hőterhelést is kibír. Fontos versenyszempont a termék természetbarát jellege – hangsúlyozta a vállalkozó, aki szerint olyan újszerű építőanyagról van szó, amelynek hővesztesége a házon jóval kisebb, mint a klasszikus szigetelőanyagoké. Ugyanakkor nem mellékes, hogy természetes alapanyag lévén, egy esetleges utólagos felhasználást is megbír.

Cristi Bindar nagy lehetőséget lát a gyapjú ilyetén felhasználásában. Kollégája, Petrică Duțu a Transilvania Egyetemen éppen a gyapjú felhasználásából diplomázott, és az Aranygyapjú népszerűsítésével foglalkozik, egyenesen azt szorgalmazza, hogy ha már annyit beszélünk a környezetvédelemről, a jogszabályokat is ez irányban kellene terelni. Például aki bio- vagy természetbarát anyagokat használ az építkezéshez, annak adókedvezményben kellene részesülnie – fogalmazta meg a szakember.