Már jó ideje a medvék jelentik az általa vezetett hivatal központi problémáját, olyan körülmények között, hogy nő a populáció, nehéz kezelni, nincs koherens törvényes keret, illetve a pontos egyedszám sem ismert – jelentette ki tegnap a prefektúrán Gheorghe Neagu, a megyei környezetvédelmi ügynökség igazgatója. Az intézményvezető szerint az elmúlt öt évben megszaporodtak a nagyvadak által okozott károk, a kifizetések késtek, illetve az emberek élete és otthonuk is veszélybe került. Az igazgató úgy véli, sürgősen megoldást kell találni az érintett lakosság gondjaira, egyebek mellett a törvényes keret rendezésével – ami szinte nem is létezik –, de legalább ennyire fontos lenne a valóshoz minél közelibb egyedszám ismerete is.
Gheorghe Neagu szerint a gondok 2016-ban kezdődtek, amikor a nagyvadak kilövését addig példátlan mértékben korlátozták. Az igazgató szerint a folyamatot előre lehetett látni, 2015-ben ugyanis már csak 41 kilövési engedélyt hagytak jóvá Háromszéken, ami nagyon kevés volt, ha a vadásztársaságok számát tekintjük. „Miközben újabb engedélyeket nem bocsátottak ki, a károk szaporodni kezdtek, 2016-ban 120 esetet jegyeztek az ügynökségnél, egy évre rá pedig már 248-at” – hívta fel a figyelmet Neagu, hozzátéve: 2017-ben a minisztérium végül bevezette a beavatkozási kvótát, ez 140 medvére szólt országosan, és veszélyt jelentő, kártevő példányokra lehetett kibocsátani. Háromszékről abban az évben összesen 27 engedélyt kérelmeztek, de csak tizenkettőt hagytak jóvá, 2018-ban pedig 16-ot a 33-ból, azaz mindkét esetben nagyjából a felét az igényeltnek. Két évvel ezelőtt a megszabott 140-es kvóta betelt, majd újabb rendelettel még egyszer ennyit hagyott jóvá a szaktárca, ebből Kovászna megyében 24-et kértek, és 12-re bólintott rá Bukarest. A tavaly pedig húszból 12-re – sorolta az igazgató. Ugyanő ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a rendeletek szövegével is gond van, ugyanis „begyűjtés”, „kiemelés” szavak szerepelnek, és nem tiszta, hogy mikor melyik érvényes a nagyvadakra, azaz elszállítják-e azokat, vagy kilőhetik. Emellett a legutóbbi, 2019-ben elfogadott rendelet is hatályát veszítette már, így most egy 2009-ben született jogszabály alapján kellene eljárni, de az egy adott területen élő egyedek számához köti a beavatkozás lehetőségét, a populáció létszáma pedig nem igazán ismert. Becslések vannak, ezek 2016-ban 1200-ra, 2020-ban 1670-re taksálták a megyében élő medvék számát, ami komoly populációnövekedést mutat. „Egyes megyék, így Kovászna megye is lassan Románia állatkertjévé váltak, ahogyan az ország lassan Európa állatkertjévé alakul” – fogalmazott az igazgató, aki szerint az ügynökségnél, noha látják a problémákat, nem tudnak a törvényes határkörükön túllépni. Öt évvel ezelőttig viszonylag jó jogszabályok voltak, amelyek révén egyensúlyban lehetett tartani a helyzetet, de azóta már több kezdeményezés, próbálkozás volt, eredmény azonban igen kevés. Újságírói felvetésre kijelentette: az Arthur nevű medve esete szerinte egy történet egy nagyvad köré felépítve, de érdekes, hogy csak rövidhírt érdemel az, hogy tavaly 12 embert öltek meg a medvék.
Késlekedés és bürokrácia
Neagu továbbá elmondta: a kártérítések terén is több gond van, egyrészt a már jól ismert bürokratikus akadályok, másrészt a kifizetések késése, illetve olyan technikai buktatók is kerülnek, mint például a 2017-ben elfogadott rendelet csak a terményekben és az állatállományban keletkezett károkról rendelkezik, de az épületekben, felszerelésekben, gazdaságokban történténtekről nem. Mindeközben pedig egyre gyakoribb, hogy a medvék panziókba, éttermekbe, sőt, lakóházakba törnek be, ahol alapos rongálást visznek véghez. Ami a kártérítési kérelmek kiértékelését illeti, az igazgató újságírói kérdésre válaszolva elmondta: nem tudja, hogy milyen szempontok szerint elemzik ezeket, de sokat formai okok miatt visszautasítanak. Az ügynökség minden kárt kivizsgál, összeállítják a dossziékat, el is juttatják azokat a következő szintre, de innentől már nem övék a döntés. A maga részéről támogatná a decentralizációt, hogy a teljes kártérítési eljárást egyszerűsítsék és megyeszintre „hozzák le”, évek óta kérik ezt a szaktárcától, de nem történt semmi. A kifizetések késlekedése terén sem tehetnek sokat, ha érdeklődnek, hogy az elbírálás hol tart, nem egyszer kapnak biztató választ, majd késik tovább az egész. Ráadásul komoly összegekről van szó, számításai szerint az említett öt év alatt jegyzett több mint ezer káreset pénzben kifejezve elérheti a 15 millió lejt is. És ez csak a medvékre vonatkozik. A tavalyi évben csökkent a károk mértéke, de ennek az volt az oka, hogy több táplálékot találtak a medvék az erdőben, a sertéspestistől elhullott vaddisznókat. Mindenképp gond, hogy sok helyen etetik az állatokat, azok odaszoknak, és legközelebb már nem lesznek hajlandóak az erdőben keresgélni az élelmet.
