A variánsokat az egyszerűség kedvéért eddig azokról az országokról nevezték el, ahol az első eseteket jelentették (például indiai, brit, dél-afrikai, brazil variáns).

Az AFP francia hírügynökség emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Államokban a világjárvány kezdete óta megnövekedtek az ázsiai származású emberek elleni támadások, Donald Trump előző amerikai elnök pedig azon volt, hogy Kínát tegye a járvány kirobbanásának kizárólagos felelősévé. Trump gyakran kínai vírusnak vagy egy szójátékkal megspékelve kung flunak nevezte a koronavírust. A washingtoni kongresszus még egy törvényt is elfogadott annak érdekében, hogy sikerüljön gátat vetni a gyűlöletáradatnak.

A szakértők továbbra is használják majd a korábbi, latin betűkön és számokon alapuló jelöléseket, de a tudományos neveket a WHO napi közleményeiben felváltják a görög betűs nevek. Az Egészségügyi Világszervezet a nemzeti hatóságokat és a médiát is buzdítja az új nevek átvételére.

Az Egyesült Királyságban felfedezett B.1.1.7-es variánst innentől alfának, a dél-afrikai B.1.351-es variánst bétának, a brazíliai P.1-es variánst pedig gammának fogják hívni. Az Indiában pusztító, és a világ számos országában is felbukkant B.1.617-es variáns B.1.617.2-es változata delta, míg B.1.617.1-es változata a kappa nevet kapta.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2020. március 11-én nyilvánította világjárványnak a koronavírust, amely Vuhan kínai nagyvárosból terjedt el. A vírus eddig 170 439 049 embert fertőzött meg szerte a világon, a halálos áldozatok száma pedig 3 543 524 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem legfrissebb adatai szerint.