Nem fogadja el a Batthyáneum ügyében hozott, a könyvtár visszaszolgáltatását megakadályozó ítéletet, ezért az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul a gyulafehérvári érsekség.
Álláspontjuk szerint igazságtalan és elfogadhatatlan, hogy a román legfelsőbb bíróság jogerősen elutasította a Batthyáneum könyvtár visszaszolgáltatását, ezért, mint állásfoglalásukban írják, „a jó ügyért folytatjuk a küzdelmet az Emberi Jogok Európai Bíróságán”. Hiányolják, hogy ez esetben sem született a döntést alátámasztó indoklás – ugyan miért, miféle fura jogállami beidegződés alapján? –, így az érsekség továbbra is jogosnak tartja a Batthyány Ignác római katolikus püspök által alapított könyvtár és tudományos gyűjtemény visszaigénylését.
És nem csupán azért nem törődnek bele az állami kisemmizést megerősítő határozatba, mert maga a könyvtár felbecsülhetetlen értékű, hanem azért sem, mert jóval többről van szó, mint páratlan dokumentum- és kódexgyűjteményről. Természetesen rögzítendő, hogy a gyulafehérvári Batthyáneum a legnagyobb értékű államosított ingatlan és gyűjtemény, amelyet az erdélyi magyar egyházak visszakértek a román államtól, miként az is kiemelt figyelmet érdemel, hogy a 65 ezer kötetes, 1650 középkori kéziratot magában foglaló könyvtárban őrzik az országban fellelhető kódexek és ősnyomtatványok tekintélyes, háromnegyed részét.
Ám a legfontosabb mégis az, hogy a Batthyáneum esete csupán egy láncszem az erdélyi, romániai történelmi magyar egyházaknak történő visszaszolgáltatás folyamatában, mely a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium vitatott újraállamosítását követően megtorpant. A mostani, a legfelsőbb bíróságon hozott ítélet is e jogi, társadalmi, illetve politikai környezetben szemlélendő. Ezt a Magyar Unitárius Egyház állásfoglalása is megerősíti, ugyanis az unitáriusok is értetlenségüknek és felháborodásuknak adtak hangot a Batthyáneum visszaszolgáltatásának elutasítása miatt. „A kommunista diktatúrában államosított épület és az abban található felbecsülhetetlen értékű gyűjtemény visszaszolgáltatásának jogerős megtagadása az egykori törvénytelen elkobzás legitimálását jelenti. Ez a döntés nemcsak a római katolikus testvéregyházunkkal szemben jogtipró ítélet, hanem a többi erdélyi magyar felekezet számára is aggasztó üzenet” – közölte a Magyar Unitárius Egyház, leszögezve, hogy a testvéregyházakkal közösen kíván fellépni minden lehetséges igazságszolgáltatási fórumon a közösségi tulajdonjogok maradéktalan érvényesítéséért.
Egyértelmű tehát, hogy nem csupán egyházi könyvek, illetve könyvtár kisajátításának elfogadhatatlan és aggasztó állandósítási kísérletével szembesülünk. A Batthyáneum ügye s vele együtt a megakasztott, megállított egyházi visszaszolgáltatási folyamat nem csupán egyházi, illetve közösségi tulajdonjogokról szól, hanem az egész erdélyi, székelyföldi magyar közösség ügyét is jelenti. Tűnjenek bármennyire is összekuszáltaknak a szálak, e küzdelmet igazunkért, méltóságunkért, tulajdonunkért feladni nem lehet.