A kormány közzétette a nemzeti helyreállítási és ellenállóképességi tervet (PNRR), amely a koronavírus-járvány okozta válság következményeinek felszámolását célzó európai uniós alapból Romániának jutó 29,2 milliárd euró felhasználási módját részletezi – jelentette be tegnap Florin Cîțu kormányfő.
A PNRR-t bemutató kormányzati tájékoztatón a miniszterelnök elmondta: a legtöbb pénzt az infrastruktúra (7,6 milliárd euró), az oktatás (3,6 milliárd euró) és az egészségügy fejlesztésére szánják: Romániában 450 kilométernyi autópálya, több száz iskola és bölcsőde, tucatnyi új kórház épül. Rámutatott: Románia más államoktól eltérően nemcsak a vissza nem térítendő támogatást, hanem a kedvezményes hitel formájában rendelkezésére álló keretet is igénybe veszi, mert égető szüksége van a beruházásokra, és a helyreállítási alapon keresztül sokkal előnyösebb kamatfeltételekkel jut hitelhez, mint a pénzpiacokon.
Az MRSZ–PLUS szövetségben társelnöki tisztséget betöltő Dan Barna miniszterelnök-helyettes szerint a PNRR olyan átfogó reformok és beruházások megvalósítását jelenti, amelyek gyökeresen megváltoztatják a román állam működését. A beruházások közül kiemelte: 2000 középületet újítanak fel, elkészül a legelmaradottabb országrésznek számító Moldvát a fővárossal összekötő A7-es autópálya és az Erdéllyel gyorsforgalmi összeköttetést teremtő A8-as pálya két szélső szakasza.
Kelemen Hunor kormányfőhelyettes, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke a PNRR környezetvédelmi célkitűzéseire hívta fel a figyelmet, amelyek 45 ezer hektárnyi erdő telepítését, 1600 kilométernyi vízhálózat és csaknem 2500 kilométernyi csatornahálózat építését, 250 új természetvédelmi terület kialakítását irányozzák elő.
Rámutatott: az uniós helyreállítási alap megtervezésénél a kultúra nem volt prioritás, mégis sikerült elérni, hogy a román nemzeti helyreállítási tervben múzeumok felújítására, könyvkiadók digitalizálására, idegenforgalmi jelentőségű kulturális projektekre is jussanak források. Az oktatási projektek között az iskolaelhagyás visszaszorítására és a korai fejlesztésre is hangsúlyt helyeznek, legalább tíz százalékkal növelik az agrárlíceumokba járó diákok számát. Egyebek mellett ötven új iskola épül, 1800 zöld iskolabuszt szereznek be, 75 ezer osztályterem kap új bútorzatot, 20 ezer új hellyel bővítik az egyetemi kampuszokat.