Derzsi-Ráduly Kázmér iskolaigazgató úgy fogalmazott: bár kihívással volt teli az elmúlt két tanév, a diákok megpróbáltak felnőni az online világ támasztotta feladathoz, és úgy véli, megerősödve kerültek ki ebből az élet által rájuk erőltetett harcból: a legtöbben nem a könnyebbik megoldást keresték, és próbáltak a számítógép mögé bújva jó jegyet szerezni, hanem a valódi tanulást és valódi tudást választották, így ma készen állnak arra, hogy kifordítsák a világot sarkaiból.

Benedek-Huszár János polgármester a felnőttkor elején álló, immár egyéniséggé fejlődő fiataloknak azt mondta, legyenek olyanok, mint a jól megépített, tökéletes egyensúlyban levő hajók: ne féljenek a biztonságot jelentő kikötőket elhagyni, bontsanak vitorlát, vágjanak neki a habzó, tarajos hullámú tengereknek, járják be a világ összes kikötőjét. Útjuk során tegyenek szert értékes rakományra –  nyelvtudásra, kultúraismeretre, magabiztosságra, önérzetre, anyagiakra –, közben azért a sekélyes vizeket, a kemény viharoknál is veszélyesebb, alattomos zátonyokat igyekezzenek elkerülni.

A városi elöljáró köszönetet mondott a szülőknek, akik annyi éven át óvták és nevelték gyerekeiket, és a pedagógusoknak is, akik tudásuk legjavát adták át a rájuk bízott tanulóknak.  

Barabás Andrea a tanfelügyelőség nevében mondott beszédében a bejárt és bejárás előtt álló útról szólva úgy fogalmazott: a fiatalok arra számítsanak, hogy az gyakrabban lesz rögös, mint sík és aszfaltos, lesznek rajta kereszteződések, amikor választaniuk kell, merre lépnek tovább, ám bárhogy is legyen, be kell járniuk a sors által kijelölt útjukat, ezért azt kívánja, ne csak a helyes irányt, hanem az út értelmét is találják meg. A következő nemzedék nevében Simon Rita köszöntötte a diáktársakat és emlékezett meg az együtt töltött évekről: köszönetet mondott a kezdetben kapott bátorításért, a barátságukért, s bizodalmát fejezte ki, hogy az itt tanultak és tapasztaltak jó alapot nyújtanak ahhoz, hogy álmaikat megvalósítsák.

A végzősök nevében búcsúzó Máthé Edina az elmúlt két évet nehéznek mondta, hiszen ünnepeket, hétköznapokat és lehetőségeket veszítettek el, de nyertek is általa, hiszen megtanulták értékelni a meglévőket, kitartást, újratervezést és harcolni tudást kaptak a lemondásokért cserébe. Most itt az ideje – mondotta –, hogy az iskolában kapott tudással felvértezve kilépjenek az életbe, és felelősségteljes módon éljenek, tanuljanak tovább s próbáljanak a társadalom hasznára válni.

Érdemes diák címben tizenhárman részesültek, a Baróti Szabó Dávid Emlékbizottság és Alapítvány nagydíját Máthé Edinának ítélték. Az oklevelet és az első nagydíjas, Benedek-Huszár János által felajánlott pénzdíjat Dimény János nyugalmazott igazgató és a díjazott szülőfaluja, Vargyas unitárius lelkésze, Ilkei Árpád adta át, méltatást osztályfőnöke, Csog Orsolya mondott.