Meg kell szüntetni a tagállami vétó lehetőségét az Európai Unió külpolitikai döntéshozatalában – mondta a német külügyminiszter tegnap Berlinben. Bár a berlini diplomata nem mondta ki egyértelműen, kifakadása hátterében az áll, hogy Magyarország az elmúlt időszakban jó néhány uniós nyilatkozatot megvétózott.
Heiko Maas a tárca 19. nagyköveti konferenciáján megnyitóbeszédében hangsúlyozta, hogy Németország nem kíván új hidegháborút, de úgy véli, hogy Latin-Amerikától Afrikán át Ázsiáig szorosabbra kell fonni a liberális demokráciák szövetségét és észre kell venni, amikor „mások” megkérdőjelezik ezt a fajta berendezkedést, például azzal, hogy „a rendszerek közötti versengéssé stilizálják a maszk- vagy vakcinaszállításokat”. Nem szabad válasz nélkül hagyni „Moszkva hibrid beavatkozási módszereit”, és azt sem, hogy Peking egyre keményebben kényszerít ki politikai engedelmességet „gazdasági függőség” kialakításával. Ehhez meg kell erősíteni a liberális demokráciák ellenálló képességét – húzta alá a német diplomácia vezetője. Donald Trump volt amerikai elnök és az új elnök, Joe Biden tevékenységére utalva hozzátette, hogy ezen a téren „washingtoni ellenszél helyett hátszéllel” lehet tovább folytatni a munkát a többi között a dezinformáció – célzott, szándékos félrevezetés, megtévesztés – elleni harc és a sajtószabadság ügyében.
A liberális demokráciák ellenálló képességének megerősítéséhez az is szükséges, hogy a vétó intézményének felszámolásával megerősítsék az EU „külpolitikai cselekvőképességét”. A közösség nem engedheti meg, hogy „túszul ejtsék, akik vétójukkal megbénítják külpolitikánkat” – mondta Heiko Maas, hozzátéve, hogy „a vétónak mennie kell, akkor is, ha így akár minket is leszavazhatnak”. A többi között arról is szólt, hogy az utóbbi hónapokhoz képest „nagyobb egység” szükséges az EU-ban az emberi jogi kérdésekkel kapcsolatban napirendre kerülő szankciók ügyében is.
Mint ismert, Budapest korábban megvétózta a Kínát a hongkongi szabadságjogok megsértése miatt elítélő nyilatkozatot, megtorpedózta a legutóbbi gázai–izraeli konfliktusról szóló uniós álláspontot, valamint ellenezte a kínai tisztviselők elleni EU-szankciókat a Hszincsiang-ügyben. Budapest emellett szembement az unióval Oroszország elmarasztalásában is, nem csatlakozott egy, az Alekszej Navalnij orosz politikus mellett tüntetők bebörtönzése miatt kezdeményezett, Moszkvát elítélő állásfoglaláshoz.
