A központi idegrendszeri sérült gyermekek és felnőttek fejlesztését segítő konduktív nevelési módszert el kell vinni mindenhova, ahol arra szükség van. Csak amiatt, mert az érintett távol él Budapesttől, nem szabad kimaradnia ebből a lehetőségből – hangsúlyozta dr. Zsebe Andrea, a budapesti Semmelweis Egyetem Pető András Kara (SE PAK) dékánja pénteken a sepsiilyefalvi Pető Fejlesztő- és Képzőközpontban tartott sajtótájékoztatón. A SE PAK kihelyezett háromszéki tagozatán idén végez az első évfolyam, a gyakorlati szakvizsgán már túl vannak a hallgatók, jövő héten elméletből vizsgáznak, július 2-án Budapesten vehetik át oklevelüket.
Szilágyi Erika óvodapedagógus, a sepsiszentgyörgyi Hófehérke Napközi Otthon vezetője lapunknak elmondta, egy véletlen folytán kezdett afázia-terápiával (afázia: az agy szerzett sérülése következtében beállt változás a beszédben) foglalkozni, és a Pető-képzésre azért jelentkezett, hogy minél többet megtudjon az agyvérzést elszenvedett felnőtt betegekről, de a konduktorképzés négy éve alatt visszakanyarodott a gyermekekhez, és a szakvizsgára gyermekrehabilitációból jelentkezett.
Lapunknak elmondta, ebben a munkában szemmel láthatóak az eredmények minden kisgyermeknél, a képzés alatt pedig a hallgatók érzékenyebbé váltak a problémás gyermekek iránt, és azt is megtanulták, hogyan kell segíteni, útbaigazítani az érintett családokat.
Fábián Helén kézdivásárhelyi óvónő valami újat keresett, így talált rá a konduktív pedagógiára, megszerette, és úgy véli, bár ez a típusú rehabilitáció pótolhatatlan a központi idegrendszeri sérültek számára, sok eleme beépíthető a mindennapi óvodai munkába is. Abban bízik, hogy idővel Kézdivásárhelyen is elindítható egy ilyen fejlesztő foglalkozás, és szeretne abban részt venni.
A csíkszeredai Böjte Erika is a végzős évfolyam tagja, tanári végzettséggel rendelkezik és lelki gondozói képesítése is van. Sérült felnőttekkel és gyermekekkel foglalkozik, ezáltal ismerte meg a Pető-módszert. Hosszú távú tervei között fiatal és felnőtt sérültek rehabilitációja szerepel, ebben érzi erősebbnek magát. Vele együtt idén heten záróvizsgáznak, mindannyiuk célja, hogy amit tanultak, azt a sérültek fejlesztésére fordítsák.
Egyidejű képzés és fejlesztés
Kató Ibolya, a SE PAK sepsiillyefalvi kihelyezett tagozatának helyet adó Pető Fejlesztő- és Képzőközpont vezetője felelevenítette a 2014-es indulást, amikor a Keresztyén Ifjúsági és Diakóniai Alapítvány konferenciaközpontjában az akkori Pető András Főiskola munkatársai megkezdték a gyermekek és felnőttek fejlesztő foglalkozásait és évente kétszer három hétig tartották az egyéni és kiscsoportos terápiát. Szinte az első pillanattól érezte, hogy ennek a tevékenységnek folyamatosnak kellene lennie, ami ellenben csak úgy valósulhatna meg, ha lennének helyi szakemberek. Az egykori KIDA-gyermekfalu épületeit a magyar kormány támogatásával átalakították, és 2017-ben itt nyitották meg a Pető András Fejlesztő- és Képzőközpontot, ahol abban az esztendőben tíz hallgatóval indult el a képzés. A budapesti Semmelweis Egyetem Pető András Kara első határon túli központjában azóta is egyidejűleg valósul meg a konduktorképzés és a központi idegrendszeri sérült gyermekek és felnőttek rehabilitációja a konduktív nevelési módszer szerint.
2014-től a koronavírus-járvány kezdetéig, amikor a fejlesztő foglalkozásokat fel kellett függeszteni, a budapesti anyaintézet és módszertani központ 152 konduktora végzett munkát Illyefalván, összesen 2594 napot dolgoztak itt – ismertette Zsebe Andrea. A Pető András Kar dékánja elmondta, Erdélyben Illyefalván és hét városban vannak jelen a fejlesztő programmal, teljesen akkreditált kihelyezett képzés viszont csak Illyefalván működik, ahol a sikeresen vizsgázó végzősök ugyanolyan oklevelet kapnak, mint a budapestiek. Az oktatást és a fejlesztést is a magyar kormány támogatja, azt szeretnék, hogy a Pető-módszer hosszú távon elérhető legyen az egész Kárpát-medencében – mondotta. Zsebe Andrea szerint mindenkinek a saját eszközeivel kell segítenie a nemzeti összetartozást, és ebben ők azt tehetik, hogy elviszik a több évtized alatt szerzett tudást és tapasztalatot mindenhová, ahol erre szükség van.
Dr. Feketéné Szabó Éva, a SE PAK stratégiai és fejlesztésért felelős rektorhelyettese, a konduktor alapszak felelőse kiemelte, gyakorlatorientált képzésről van szó, amelynek fontos része, hogy a konduktor megismerje a központi idegrendszeri sérült gyermeket, felnőttet, bizalmi kapcsolat alakuljon ki közöttük, és segítse őket abban, hogy részt vegyenek önmaguk fejlesztésében, irányíthassák életüket. Ez a munka egyszerre lehetőség és felelősség, hisz klasszikus értelemben a szóban forgó összetett tünetegyüttes nem gyógyítható, de fejleszthetőek a képességek, javítható az életminőség, az ellenben a helyi konduktorok munkáján múlik, hogy Romániában miként ítélik meg a konduktív nevelés eredményességét és hatékonyságát – mondotta. A képzés budapesti felelőse szerint a konduktív nevelési szemlélet egyre inkább jelen van az oktatásban, az egészségügy terén és a szociális ágazatban, ami annak is köszönhető, hogy a Pető András Karon képzettek sokféle tudományterületen szereznek ismereteket, amelyek hasznosíthatóak a mindennapi gyakorlatban.
Hogyan tovább?
A kezdeti célkitűzés megvalósításáért, hogy az illyefalvi Pető Fejlesztő- és Képzőközpontban állandó rehabilitációs tevékenységet lehessen folytatni, még hosszú és rögös az út, de nem lehetetlen – állítja Kató Ibolya. Három egymás utáni évfolyamnak kell sikeresen diplomavizsgáznia ahhoz, hogy elindíthassák az erre vonatkozó engedélyeztetést, a bökkenő viszont az, hogy ez a szakma nem szerepel a hazai szakmajegyzékben. A KIDA már rendelkezik szociális tevékenységre vonatkozó akkreditációval, ezért arra számítanak, a következő két év elegendő lesz a további akkreditáció megszerzéséig.
A négy évfolyamon jelenleg huszonkilencen tanulnak, idén heten végeznek, többségük pedagógiai tapasztalattal rendelkeznek, amint lehetőség nyílik, az újonnan tanult szakmát választanák. Nem rajtuk fog múlni, hogy sikerül-e.
