Európának tudnia kell, hogy számíthat az Egyesült Államokra, a NATO rendkívül fontos a szövetségesek érdekeinek szempontjából – jelentette ki Joe Biden amerikai elnök Brüsszelben tegnap. Biden a 30 államot tömörítő, brüsszeli székhelyű észak-atlanti szervezet csúcstalálkozójára érkezve hangsúlyozta, hogy a NATO-t alapító egyezmény központi elemének számító, a kollektív védelem elvét rögzítő 5. cikk „szent kötelesség”, e tekintetben is az európai szövetségesek számíthatnak Washingtonra.
„Azt szeretném, ha egész Európa tudná, hogy az Egyesült Államok mellette áll” – fogalmazott. Az Egyesült Államok vállalja, hogy NATO-szövetségeseinek védelmében lépéseket tegyen, ha őket megtámadnák, ahogyan az Egyesült Államokat 2001. szeptember 11-én ért terrortámadások idején a NATO is tiszteletben tartotta a szerződésben rögzített vállalását – mondta. Méltatta, hogy egyre több NATO-tagország eléri azt a célt, amely szerint a bruttó hazai termék (GDP) legalább két százalékát a védelmi kiadásokra fordítják, és a többiek is jó úton vannak efelé.
Az amerikai elnök beszélt arról is, hogy a szövetségeseknek fel kell ismerniük az Oroszország és Kína jelentette, a nemzetközi biztonságra veszélyt jelentő kihívásokat. Sem Oroszország, sem pedig Kína nem cselekszik oly módon, ahogyan az elvárható – mondta Biden. Az észak-atlanti szövetség egynapos csúcstalálkozóján a fő témák között Oroszország, Kína, a kibertámadások és a klímaváltozás szerepel. A NATO-csúcs célja egyebek mellett azon 2030-ig megvalósítani kívánt célok és feladatok meghatározása, amelyek hozzájárulnak a szövetség felkészítéséhez a jövő kihívásaira.
Új fejezetet kezdenek
A NATO-tagországok vezetői állást foglaltak a szövetség megerősítése mellett, új fejezetet kezdenek a transzatlanti kapcsolatokban, a védelem, valamint a biztonság megszilárdításában – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben tegnap. Jens Stoltenberg a 30 államot tömörítő brüsszeli székhelyű észak-atlanti szervezet csúcstalálkozóját követően tartott sajtóértekezletén hangsúlyozta: minden tagállami vezető egyetértett abban, hogy a globális verseny időszakában és az egyre gyakrabban jelentkező kihívások közepette Európának és Észak-Amerikának szoros kapcsolatot kell fenntartania a közös érdekek és értékek védelme érdekében. A szövetségesek közötti együttműködés fontosságát hangsúlyozva a főtitkár kijelentette: a közös munka elengedhetetlen, amikor olyan tekintélyelvű rezsimek, mint Oroszország és Kína fenyegetik a szabályokon alapuló nemzetközi rendet.
Magyar érdekek
Az előttünk álló évtized a járványok és a tömeges migráció korszaka lesz. Fel kell készíteni a tagállamokat és a NATO-t is arra, hogy ezekre a kihívásokra választ tudjon adni – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben a NATO-tagországok egynapos csúcstalálkozójára érkezve tegnap.
A NATO-erők kivonulása Afganisztánból komoly aggodalmakat vet fel, a térség ugyanis újra az illegális migrációs folyamatok forrása lehet, a migráció kérdésével tehát még komolyabban kell foglalkozni – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tegnap Brüsszelben az észak-atlanti szerződés tagállamai vezetőinek egynapos csúcstalálkozója alkalmából tartott sajtótájékoztatóján. Szijjártó Péter a NATO brüsszeli székházában magyar újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta, amennyiben a NATO afganisztáni kivonulását követően nem sikerül stabilizálni az ország helyzetét, ha újra felüti fejét a terrorizmus, és az embercsempészet lesz a megélhetés egyik fő forrása, akkor újabb tízezrek, százezrek vagy milliók indulhatnak meg Európa irányába.
A NATO Oroszországgal és Kínával fenntartott kapcsolatának vonatkozásában kiemelte: a magyar érdek világos. „Közép-Európában élünk, pontosan tudjuk, hogy a hidegháború rossz. A Kelet és a Nyugat konfliktusán Közép-Európa eddig mindig rajtavesztett. Semmilyen módon nem vagyunk érdekeltek egy újabb hidegháború kialakulásában. A nemzetbiztonsági érdekünk azt diktálja, hogy a Kelet és a Nyugat között a legkulturáltabb és a lehető legkonstruktívabb párbeszéd jöjjön létre” – fogalmazott.
Ukrajnával kapcsolatban elmondta, a magyar–ukrán kétoldalú kapcsolatokban történtek bizonyos bizalomerősítő lépések, köztük a koronavírus elleni beoltottságot igazoló tanúsítványok kölcsönös elismerése és a szabad utazás lehetővé tétele, végrehajtásában azonban ukrán oldalról zavarok mutatkoznak. Magyarország azt kéri Kijevtől, hogy a kétoldalú megállapodásnak megfelelően bonyolódjon a határforgalom – mondta. „Vannak pozitív jelek, óvatos optimizmusra okot adó fejlemények, köztük az oktatási vegyesbizottság munkájának dinamikusabbá válása, de azt várjuk az ukrán kollégáktól, hogy a magyar nemzeti közösség részére adják vissza azokat a jogokat, amelyeket korábban gyakoroltak” – emelte ki a miniszter.
