Elmondta, hogy I. András király sírhelye közelében, az altemplomban feltételezhetően az apátság alapítójának vagy hozzátartozójának csontjaira bukkantak. A csontok DNS-vizsgálata jelenleg folyik, eredmény szeptemberre várható.

A feltárás eredményeként egy „középkori tér” jött létre, ahol egy eredeti sírgödör, valamint középkori padlómaradványok nyomai láthatók. Az áprilisban megkezdett munkálatok során előkerült egy 18. századi mellkereszt, valamint 16–17. századi lőszermaradványok, pénz, koporsószögek és bronzveretek. Az altemplom falában egy fülkét találtak, amely valószínűleg a sírra néző betekintőnyílás lehetett – tette hozzá a vezető régész. Mint mondta, az évszázadok során sokakat temettek el az altemplomban, akiknek a megmaradt csontok alapján nem könnyű az azonosításuk, de a kor és a nem meghatározását követően annyi biztosan ki fog derülni, hogy az Árpád-ház valamely tagjának földi maradványai-e az összegyűjtött csontok.

Takács Ágoston emlékeztetett arra, hogy 1953-ban is végeztek itt ásatásokat, akkor elhelyeztek egy időkapszulát. Az időkapszulaként elrejtett sörös­üveget a hétfői rendezvényen feltörték, benne papírdarabokat találtak, ezeken az írás azonban nem volt olvasható.

Mihályi Norbert Jeromos, a Tihanyi Bencés Apátság perjele felidézte, hogy I. Andrást, a tihanyi apátság alapítóját 1060-ban helyezték örök nyugalomra a Királykriptában. A csaknem ezeréves altemplomot az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat vezetésével, az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel és a Laczkó Dezső Múzeummal együttműködve tárták fel – tette hozzá.

Mende Balázs Gusztáv paleo­antropológus elmondta, hogy I. András (1015–1060) fia, Dávid (1053/1055–1094?) is itt van eltemetve. Mint megjegyezte, az 1953-as ásatások befejeztével a középhajóban elhelyeztek három ládát, ebben találtak most rá a vélhetően legkorábbi temetkezési maradványokra.