Orbán Viktor miniszterelnök közölte, hogy az Országgyűlés tegnap délután elfogadta a magyar gazdaság újraindításáról szóló költségvetést. Hozzátette: 5,5 százalékos gazdasági növekedést akarnak elérni, a költségvetés ehhez jó alap, de önmagában nem elegendő. Úgy fogalmazott: bátor és szokatlan kormányzati döntéseket kell hozniuk, hogy 5,5 százalék fölé emeljük a gazdasági növekedést, de ha sikerül, akkor vissza tudják adni a gyermeket nevelő családoknak azt az adót, jövedelemadót, amit 2021-ben befizettek.
A miniszerelnök leszögezte: folytatják a 13. havi nyugdíj visszaadását, visszaépítését, a 25 év alattiak számára személyi jövedelemadó nélküli munkalehetőséget tudnak biztosítani, megegyezhetnek a vállalkozókkal, hogy 200 ezer forint legyen a minimálbér, és ismét csökkenthetik a munkát terhelő adókat.
Varga Mihály pénzügyminiszter kiemelte, 2022-ben is maradéktalanul rendelkezésre állnak a források a gazdaság újraindításához, a munkahelyteremtéshez és a beruházások ösztönzéséhez. Ismét olyan költségvetése van az országnak, amellyel minden fontos terület több pénzből gazdálkodhat, mint egy évvel korábban. A pénzügyminiszter, aki úgy fogalmazott, Magyarország érdeke folytatni azt a politikát, amely nem emeli, hanem folyamatosan csökkenti az adókat. A költségvetés fő számait úgy határoztuk meg, hogy egyszerre biztosítsuk az újraindításhoz szükséges forrásokat, valamint gondoskodjunk a hiány és az adósság csökkentéséről is. A jövő évi költségvetés így 5,2 százalékos növekedéssel, 5,9 százalékos GDP-arányos hiánycéllal és 79,3 százalékra csökkenő államadósságszinttel számol – mutatott rá.
A baloldal módosító javaslatairól szólva elmondta, hogy a Jobbik frakció háromszorosan költené el a költségvetés rendkívüli tartalékát, az LMP adóemelésre és új adók bevezetésére tett javaslatot, a Párbeszéd az alapjövedelem bevezetésével 1400 milliárd forintos többletkiadást okozott volna. Hozzáfűzte: az 1148 egymásnak is ellentmondó javaslat együttesen 8800 milliárd forinttal borította volna fel a költségvetést. A javaslatok adóemeléshez, új adók bevezetéséhez vagy eladósodáshoz vezettek volna – húzta alá és megerősítette, hogy a kormánypártok ezt az irányt nem támogatták.
A parlament tegnapi döntése értelmében megvásárolhatják műemléki bérleményüket a világörökségi helyszínen élők, a kormány pedig felhatalmazást kapott a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány létrehozására. Mivel Varga Zsolt András korábbi alkotmánybírót a Kúria elnökének választották, az Országgyűlés alkotmánybíróvá választotta Márki Zoltánt, a Kúria büntető kollégiumának vezetőjét.
Négy ellenzéki párt bojkottálta a tegnapi parlamenti szavazásokat. A DK-s Arató Gergely azt mondta, hogy ez a szégyen napja az Országgyűlés életében. Olyan javaslatok sorát szavazzák meg, amelyek nem felelnek meg a parlamenti demokrácia szabályainak, az alapvető emberi jogoknak, a jogállamiságnak, miközben a beterjesztésük módja és a tartalmuk egyaránt felháborító – közölte. A benyújtók összekötnek egymással olyan törvényeket, amelyeknek semmi közük nincs egymáshoz – szögezte le. Összekötik a pedofília elleni küzdelmet, a meleg közösség megbélyegzésével, a veszélyhelyzet idején hozott szükséges intézkedések meghosszabbítását pedig azzal, hogy újabb állami vagyont adjanak alapítványoknak – sorolta kifogásait. Egy olyan költségvetési törvényt fogad el a parlament, amelyben egyetlen ellenzéki javaslat sincs, de szabad kezet ad a kormánynak sok százmilliárd forint elköltésére, és létrehozzák a Fudan Hungary Egyetemért Alapítványt, miközben azt ígérték, hogy 2023-ig nem lesz döntés – emelte ki. Ami a parlamentben zajlik, az a parlamentarizmus, a demokrácia megcsúfolása – összegzett a DK-s politikus.
