A Biztonsági Tanács tizenöt tagállamának képviselői a világszervezet New York-i székházában vitatták meg az Egyesült Államok és európai szövetségesei által előterjesztett legújabb szövegváltozatot, amely véget vetne a világszervezet jelenlétének a nyolc éve ideiglenes ENSZ-igazgatás alatt álló dél-szerbiai tartományban, és az Európai Unió képviselőire ruházná át az irányítás feladatát.
Vitalij Csurkin orosz ENSZ-nagykövet az elutasító orosz választ bejelentve úgy vélekedett, hogy a tervezet elfogadása burkoltan a tartomány függetlenné válásának irányába tett lépést jelentene, annak ellenére, hogy a tervezet előirányozza Szerbia és a (függetlenségpárti) koszovói albánok képviselőinek további 120 napig tartó tárgyalását a tartomány státusáról. A tervezet teljes szövegét és főleg annak függelékeit áthatja Koszovó függetlenségének koncepciója — indokolta az elutasítást Csurkin. A diplomata egyértelműen jelezte: nincs semmi esély arra, hogy a BT elfogadhatná a tervezetet.
Az orosz ,,nyet" dilemma elé állítja a nyugati országokat: kérjenek szavazást a Szerbiából kiszakadni kívánó, túlnyomó többségében albánok lakta tartomány státusát rendezni hivatott tervezetről ― amelynek elfogadását Moszkva megvétózná ―, vagy a BT-n kívül tegyenek lépéseket Koszovó függetlenségének elismerése felé. A nyugati országok támogatják Koszovó függetlenségét, a Belgrád pártját fogó ― és a BT-döntésben megkerülhetetlen ― Oroszország viszont ellenzi.
Az Európai Unió ki akarja vonni az ENSZ Biztonsági Tanácsának hatásköréből Koszovó végső státusának témáját, ha Oroszország nem fogad el valamilyen határozatot — közölte tegnap Javier Solana. Az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője szerint ebben az esetben az összekötő csoport felügyelete alatt folyna az ingadiplomácia Belgrád és Pristina között. A kontaktcsoportban Oroszország nem rendelkezik vétójoggal.
A koszovói albánok készek kikiáltani függetlenségüket
A koszovói albánok készek kikiáltani a függetlenségüket, amennyiben az ENSZ Biztonsági Tanácsa az új határozatában előirányzott, négy hónapos albán―szerb tárgyalások után sem fogadja el az Ahtisaari-tervet ― jelentette ki Azem Vlasi koszovói elnöki tanácsadó. A szakember azt mondta, hogy értelmetlennek tartja a Belgrád és Pristina közti újabb tárgyalásokat, s nem vár tőlük semmilyen eredményt. Oroszország azért javasolta ezeket, hogy időt nyerjen, mert akkor esetleg sikerül elfogadtatnia egy, az albánok által várttal ellentétes határozatot az ENSZ Biztonsági Tanácsában. Azem Vlasi elvetette Koszovó albánok és szerbek közti megosztásának lehetőségét, mondván, hogy az veszélyes folyamatokat indítana el a Balkánon. Felvetné például a többségében albánok lakta dél-szerbiai presevói körzet Koszovóhoz csatolásának kérdését, s újból felmerülne a háború lehetősége.
