A szerzetesrend múltjáról, jelenéről és távlatairól ad áttekintést a hétfőn nyílt Pálosok című kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban. A szeptember 12-ig látható tárlaton egyebek mellett Kárpát-medencei kolostorok régészeti leletei, középkori, pálos vonatkozású irodalmi emlékeket őrző hazai és külföldi kódexek, arany és ezüst liturgikus tárgyak, kora újkori nyomtatványok mellett számos szobor, festmény és metszet mutatja be a rendet. A pálos az egyetlen, pápai jóváhagyással működő, magyar alapítású férfi szerzetesrend, amelynek története végigkíséri Magyarország történelmét – mondta el Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója a hétfői megnyitón.
Puskás Antal, a Magyar Pálos Rend tartományfőnöke azt emelte ki, hogy a tárlat a pálos szerzetesek életébe, a rend fejlődésének szakaszaiba és történetük hangsúlyos pontjaiba enged bepillantást, rávilágítva a szerzetesség jelentőségére is.
A remeterend története a magyar erdőkhöz, főként a Pilis és Mecsek erdeihez kötődik – mutatott rá Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért felelős államtitkára. Hozzátette, hogy a szerzetesek számára az erdők adtak erőt a történelem viharainak átvészeléséhez, a politikai üldöztetéshez, valamint ahhoz az áldozatos munkához, amellyel a nemzetet szolgálták.
Mohos Gábor, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye segédpüspöke a tárlatot megnyitva felidézte a pálos rend születésének történetét. Elmondta, hogy a XIII. századi magyar királyság életében már jelen volt az a lelkület, amelyet összefogva Boldog Özséb, az esztergomi kanonokból lett pilisi remete szervezett közösséggé.
A tárlat középkori kerengőinstallációval kezdődik, ezután barlangon keresztül vezet az út, ahonnan kilépve az elmúlt 750–770 év meghatározó tevékenységeiről tájékozódhat a látogató, így a kolostori életről, a gazdálkodásról, a liturgikus életről és a lelkipásztorkodásról.
A pálosok a magyar rendtartományban öt kolostort tartanak fenn 18 rendtaggal, ezek a helyszínek központi helyen, egy terepasztalon futó vasútmodell megállóiként szerepelnek a kiállításon. A modellvasút az évente Budapestről a rend lengyelországi központjába, Czestochowába induló Fekete Madonna zarándokvonatot jeleníti meg, amely szimbolikusan összeköti az öt magyar kolostort Czestochowa Jasna Góra kolostorával.
A Romlás és újjászületés című tartalmi egység a Pázmány Péternek is tulajdonított mondatra utal, mely szerint Magyarország a pálosokkal emelkedik és hanyatlik. A következő teremben a gazdagon díszített pesti pálos könyvtár egy részlete elevenedik meg. A tárlaton megtekinthetők a pálos rendtörténet olyan kiemelkedő, emblematikus műtárgyai, mint Remete Szent Pál vörös márvány sírköve, a Nagyvázsonyban Kinizsi Pál feleségének, Magyar Benignának a pálos szerzetesek által készített – Festetics-kódex néven ismert – imádságos könyv, a czestochowai kolostor műkincsei és kegytárgyai, barokk kori pálos írók, közöttük Gyöngyösi Gergely, Fráter György, Virág Benedek vagy Vezér Ferenc munkái.
Alapítója halálának 750. évfordulójára 2020-ban emlékezett az egyetlen magyar alapítású és máig működő férfi szerzetesrend. Az 1220-as évektől népszerűvé vált magyarországi remeteéletet Boldog Özséb, az esztergomi kanonokból lett pilisi remete szervezte szerzetesrenddé. A pálos rend a magyar királyság területén alakult meg 1250 körül. Fejlődése folyamatos volt a késő középkorig, a XV. századtól pedig megvetette lábát nem csupán Közép-Európában, hanem Rómában és Európa más szegleteiben is.
