Fontosnak tartottuk felmérni a fiatalok igényeit, megkérdezni, mi foglalkoztatja őket, mert azt látjuk, falvaink elöregednek, az ifjúság elköltözik, s hiába vagyunk elfoglalva az utak aszfaltozásával, ha évek múltán nem lesz, aki használja azokat – összegezte a felmérés indítékait Jakab István, s leszögezte: az a cél, hogy a háromszéki fiatalok itthon maradjanak, szülőföldjükön alapítsanak családot. Jelezte, nem csak a virtuális térben gyűjtötték a válaszokat, húsz háromszéki településre személyesen látogattak el kollégáival, s több mint háromszáz, különböző korosztályba tartozó fiatallal beszélgettek. Nagy Zoltán megyei tanácstag ennek kapcsán megjegyezte, azt tapasztalták, hogy a vidéki közösségekben nagyon sok a tehetséges, felkészült, értékes fiatal, tehát hatalmas erő és tartalék van ezeken a településeken, amit ki kell használni.
 

Jövő a szülőföldön

A 24 kérdésből álló felmérést 2224-en töltötték ki, a magyar nyelvű válaszadók aránya 83 százalék, a románoké 16 százalék volt. Korosztály szerint legnépesebb a 23–35 év közötti válaszadóké (32 százalék), 28 százalék a 19–24 évesek korcsoportjába tartozik, a 15–18 évesek aránya 23 százalék, míg a 35 évesnél idősebbeké 14 százalék.

Jakab István ismertette, a válaszadók jelentős hányada, 80 százaléka itthon képzeli el jövőjét, a maradék húsz százalékot pedig meg kell győzni arról, hogy itthon jó, s hogy visszatérhessenek, azok számára is megoldásokat kell kínálni, akik már elmentek – szögezte le. Ugyanakkor a jövőjüket szülőföldjükön tervezőket is segíteni kell, hogy ez ne csak elképzelés maradjon, mert megfelelő körülmények nélkül elszivárognak, a kényszer elviszi őket – mondta.

Szólt arról is, hogy a válaszadók többsége felsőfokú végzettségű, és sokan szeretnének tovább tanulni: ezt negyven százalék belföldön és magyar nyelven szeretné megtenni, s előfordulhat, hogy sokan azért idegenkednek a román nyelvű oktatástól, mert nem ismerik, nem beszélik jól a nyelvet – vélekedett. Kiderült az is, a román válaszadók többsége is inkább itthon, anyanyelvén képezné magát.
 

Problémák

A legnagyobb társadalmi problémának a munkanélküliséget tartják a konzultációban résztvevők, ezt a szegénység, az alkoholizmus és a családon belüli erőszak követi a legtöbb pontszámmal. A munkanélküliség kapcsán Jakab István a közismert „ördögi kört” említette: tapasztalat nélkül gyakran nem alkalmaznak a munkaadók, de akit nem alkalmaznak, tapasztalatot sem szerezhet. A személyes találkozókon az is elhangzott: gond, hogy a lakóhelyükön vagy annak közelében nem találnak munkát a fiatalok, s példaként említették, hogy fordítói képesítéssel, biokémikus mérnöki diplomával nem sikerül elhelyezkedni. Erre lehetne megoldás az egyes vidékek munkalehetőségeinek feltérképezése, azok népszerűsítése – mondta az alelnök. Örömmel nyugtázta, hogy a kérdéseikre válaszolók többsége családcentrikus, a válaszadók fele többgyermekes családot tervez magának. Jó, hogy nagycsaládban gondolkoznak, azonban feltételeket is kell teremteni, hogy mindez ne csak terv, álom maradjon – fogalmazott.

Elsőként említették a fiatalok az elégedetlenségi listán a munkalehetőséget, miközben a közbiztonsággal és az oktatással inkább elégedettek. Igénylik továbbá, hogy vidéken több legyen a szabadidős tevékenységekre, sportolásra alkalmat teremtő helyszín. Az alelnök szerint volt olyan falu, ahol futópálya kialakításához kérték segítségüket, a megye városaiban pedig olyan parkok létrehozását kérték, ahol megfelelő környezetben lehet gördeszkázni, görkorcsolyázni, kerékpározni.

Jakab István a megyében tartott körutakon, megbeszéléseken felmerült problémákról is beszámolt. A megkérdezettek szerint gond a szakoktatás mellett a diákmunka és a gyakornoki programok hiánya, sokan a lakhatási nehézségeket, az ifjúsági programok és közösségi terek hiányát is szóba hozták. A bizonytalanság és a munkavállalás körüli gondok ismételten terítékre kerültek, az alelnök emiatt is tartja fontosnak a pályaorientációs tanácsadást, hiszen napi szinten azt tapasztaljuk, egyfajta szakadék  tátong a fiatalok végzettsége és az elhelyezkedési lehetőségek között – fejtette ki.

A konzultáció során javaslatként, megoldásként fogalmazódott meg egyebek mellett a románnyelv-oktatás fejlesztésének, erősítésének lehetősége, a háromszéki önkormányzatoknál elindítható gyakornoki programok, a pályaorientáció bevezetése, valamint a szakoktatás erősítése. Hasznos lenne továbbá fiatalokat célzó lakóparkok létesítése, falvakon bérlakásprogram beindítása, továbbá a megyei munkavégzési lehetőségek felmérése, valamint StartUp finanszírozási lehetőségek biztosítása egyaránt.

Ismerjék meg egymást

A sajtótájékoztató végén Jakab István reagált egy, a lapunk június 15-i számában megjelent írásra (Hecser László: Kedves fiatalok, meneküljetek!). Kifejtette, sok települést bejártak, több száz fiatallal találkoztak, így derült ki számukra az, néhol nem is ismerték egymást az összegyűlt ifjak. Többek közt emiatt is szükséges egy olyan ifjúsági magot szervezni, amiből újra kicsírázhat a falu – mutatott rá. Azzal is szembesültek, hogy sok helyen ma is élesek a generációk, települések közti viták és nézeteltérések, az emberek veszekednek. „Olyan kevesen élünk ebben a megyében, nem engedhetjük meg magunknak, hogy veszekedjünk” – fogalmazott. A hasonló helyzetek elkerülése végett szorgalmazzák, hogy a fiatalok településen és Háromszéken belül is megismerjék egymást, hogy létrejöjjön egyfajta széki együttműködés, melynek célja az ifjúsági szervezetek összefogása, megalakítása, hogy később majd lehetőségük legyen programokat szervezni, az itthon maradást, a szülőföldön való boldogulást támogatni, s ezekre anyagiakat lehívni a helyi vagy megyei önkormányzatoktól, az ifjúsági és sportigazgatóságtól, RMDSZ-től. Jelezte, számos jól működő, igen aktív ifjúsági tömörülés is létezik a megyében, pozitív példaként említette Mikóújfalut, Zágont és Lemhényt.