Az alkalmazásban állók száma Erdélyben 2021 márciusában közel kétmillió, egészen pontosan 1,994 millió főt tett ki, mely az előző év azonos időszakához képest 0,2 százalékos, 3,3 ezer főnyi csökkenést jelent. A csökkenés elsősorban a szolgáltatási szektort érintette. Ugyanakkor az egy főre jutó nettó átlagkereset 3265 lej volt, ami az előző év márciusához képest 8,7 százalékos (262 lejes) növekedést jelent. A nagyobb arányban magyarok lakta régiók között nőttek a kereseti különbségek: Székelyföldön 2672 lej volt hó végén az átlagos a borítékban, ami a keresetátlag 6,1 százalékos bővülését jelenti. Ezzel szemben a Partiumban nettó 2831 lej, Közép-Erdélyben pedig már 3941 lej volt márciusban a nettó átlagkereset – az előbbi régió 8,9, utóbbi 10,4 százalékos növekedést könyvelhetett el az előző évhez képest.

A regisztrált munkanélküliek száma ugyanekkor 84,3 ezer fő volt: egy év alatt 18,5 ezer fővel (28,1 százalékkal) nőtt az álláskeresők száma.

Alkalmazottak száma

Az alkalmazásban állók száma Romániában 2021 márciusában közel ötmillió (4,951 millió) főt tett ki, mely az előző év azonos időszakához képest 0,5 százalékos, 24,9 ezer fős csökkenést jelent. A megyei statisztikai hivatalok által közzétett adatokat összesítve megállapítható, hogy Erdélyben ennél valamivel kisebb mértékű, 0,2 százalékos egy év alatti csökkenést követően alakult ki az 1,994 millió fős alkalmazotti szám márciusban. Az idei év január–márciusa között az alkalmazotti létszám enyhe emelkedése figyelhető meg, márciusban az előző hónaphoz viszonyítva hétezerrel többen dolgoztak alkalmazottként.

Erdélyben a márciusi adatok szerint az alkalmazottak 56,9 százaléka a szolgáltatási ágazatokban, 40,7 százaléka az iparban és építőiparban, 2,4 százaléka a mezőgazdaságban és erdőgazdálkodásban tartott fenn hivatalos munkaviszonyt. A szolgáltatási szektorban alkalmazottak létszáma a tavalyi év márciusához viszonyítva mintegy 2200 fővel (-0,2 százalék), az ipari, építőipari foglalkoztatottság pedig 1100 fővel (-0,1 százalék) volt kevesebb. A mezőgazdaság, erdőgazdálkodás foglalkoztatottsága egy év alatt alig néhány fővel nőtt.

A jelentős arányban magyarlakta régiók közül Székelyföldön, Partiumban, valamint Közép-Erdélyben az erdélyi átlaggal megegyező mértékben, 0,2 százalékkal apadt az alkalmazottak száma.

Nettó keresetek

Ennél lényegesebb különbségek mutatkoztak a nettó átlagbérben, illetve annak változásában. Romániában, mint korábban már írtuk, idén márciusban az országos egy főre jutó nettó átlagkereset 3547 lej volt, mely 2020 azonos hónapjához képest 7,7 százalékos növekedést mutat egy szintén erre az időszakra vetített 3,1 százalékos pénzromlás mellett. Az országos átlagtól valamelyest elmarad a 3265 lejes erdélyi nettó átlagkereset, bővülése azonban átlag feletti volt: 8,7 százalék. Az erdélyi átlagkeresetnek az országostól való elmaradását a bukaresti nettó átlagkereset (4748 lej) torzító hatása magyarázza, a Románia többi részéhez viszonyítva kiemelkedően magas fővárosi átlagkereset erősen felfelé húzza az országos átlagot.

Az Erdélystat elemzői megjegyzik, az adatok értelmezéséhez fontos figyelembe venni, hogy a koronavírus-járvány alatti időszakban nagyobb valószínűséggel olyanok veszítették el munkájukat (elsősorban szolgáltatásokban és iparban dolgozók), akik alacsonyabb bérrel rendelkeztek, így korábban lefelé húzták az átlagkeresetet.

Tovább torzíthatja a kereseti adatokat, hogy pont a válság alatt bezárt, tevékenységüket felfüggesztett cégektől sok esetben nem érkeztek be a statisztikai adatok. Így a kereseti statisztika kedvezőbb képet mutathat a valóságnál. A keresetek növekedéséhez ugyanakkor hozzájárult a minimálbér és az ételjegyek összegének év eleji emelése is.

Szektoriális bontásban az összes alkalmazott 3265 lejes nettó átlagkereseténél valamivel alacsonyabb átlag jellemezte a mezőgazdaságot (2793 lej), az ipart és építőipart (3102 lej), míg a szolgáltatási ágazatban magasabb (3411 lej) volt a nettó átlagkereset. 2020 azonos hónapjához képest a nagyobb arányú keresetemelkedés a mezőgazdaságot, erdőgazdálkodást, halászatot tömörítő ágazatot jellemezte Erdélyben (14,1 százalék). A szolgáltatási és az ipari szektorban 8,5, illetve 8,8 százalékos volt a növekedés.

Növekvő kereseti különbségek

Az elmúlt évben a nagyobb arányban magyarlakta erdélyi régiók között nőttek a kereseti különbségek: Székelyföldön 6,1 százalékos, Partiumban 8,9 százalékos, Közép-Erdélyben pedig 10,4 százalékos volt a bővülés. Erdély régiói közül Közép-Erdélyben a legmagasabb a nettó átlagkereset, 3941 lej, a szolgáltatási szektorban ez a 4698 lejt is elérte, ezt követik az ipar és a mezőgazdaság keresetei (3478, illetve 3007 lej). Ehhez képest a Partiumban 2831 lej volt az átlag.

Székelyföldön ennél is kevesebbet, az erdélyi átlagkereset 82 százalékát kitevő 2672 lejt vihetett haza egy alkalmazott. Havi bevétele 593 lejjel maradt el az erdélyi átlagtól. A lemaradás az ipar és építőipar alkalmazottai esetében jelentős (bérük az erdélyi átlag 79 százalékát teszi ki), a szolgáltatások esetében 84 százalék, a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás ágazatban pedig ugyanúgy 79 százalék ez az arány. A régió helyzete annyiban javult, hogy 2021 márciusában a nettó átlagkeresetek, bár csak minimális mértékben, de meghaladták az észak-erdélyit, utóbbi régióban az éves növekedés mértéke mindössze 4,7 százalékos volt.

Munkanélküliség

Romániában a regisztrált munkanélküliek száma 291 ezer főt tett ki 2021 márciusában, mely 16 százalékkal nőtt a tavalyi év azonos időszakához képest. Erdélyben a regisztrált munkanélküliek száma 84,3 ezer fő volt, amely az előző év azonos időszakához képest 28,1 százalékkal emelkedett (abszolút értékben ez 18,5 ezer főt jelent), ami jóval az országos átlag feletti. Az idei évben a regisztrált munkanélküliek számának februárig tartó növekedését követően a trend márciusban enyhe csökkenésbe fordult, ekkor az előző hónaphoz viszonyítva 537 fővel kevesebben voltak számontartva munkanélküliként.

Az előző év márciusához viszonyítva Erdély minden régiójában nőtt a regisztrált munkanélküliek száma. Közép-Erdélyben 21,4 százalék, Székelyföldön 35,3 százalék, Partiumban 36 százalék volt a növekedés a tavalyi év azonos időszakához képest.

Említésre méltóak a nemek közötti eltérések: míg a férfiak körében „csak” 22,4 százalékkal, a nőkében 34,2 százalékkal nőtt márciusra a regisztrált munkanélküliek száma az előző év márciusához képest. 

A munkanélküliségi ráta országos átlaga – mely a regisztrált munkanélküliek arányát méri a gazdaságilag aktív népességhez képest – 3,3 százalékot mutatott 2021 márciusában. A tavalyi év azonos időszakához képest országos szinten 0,4 százalékponttal nőtt ez a mutató, Erdélyre vetítve ennél alacsonyabb, 2,7 százalékos a ráta, a növekedés azonban nagyobb (0,59 százalékpont 2020 márciusához képest).

Erdélyen belül a legmagasabb, 4,6 százalékos munkanélküliségi ráta Székelyföldön volt, ami 1,2 százalékponttal nagyobb a tavalyinál.

Az erdélyi megyék gazdasági helyzetének néhány fontosabb mutatójával tett közzé új adatvizualizációt az Erdélystat. A havi rendszerességgel, minden hónap első hetében frissülő adattár 11 mutatót tartalmaz, ezek minden erdélyi megye esetében megtekinthetők, illetve összevethetők a romániai átlaggal. Megjelennek a foglalkoztatottságra és a munkanélküliségi rátára vonatkozó adatok, de elérhetőek az átlagkeresetek, valamint az átlagnyugdíjak értékei is. Mindezek mellett az egy főre jutó háztartásihitel- és betétállomány mértékét, illetve a működő és az újonnan indult vállalkozások számát és arányát is követhetik a felhasználók. Fellelhetők a turistaérkezésekre és a szálláshelykapacitás-kihasználtságra vonatkozó adatsorok, illetve a forgalomba helyezett, tíz évnél fiatalabb autókról is közölnek aktuális statisztikákat. Az egyszerű ábrák segítségével nyomon követhető egy-egy megye rangsora Erdélyen belül, az elmúlt három év trendjei, illetve a korábbi időpontokhoz mért változások mértéke.