Fábián Gyulát tegnap meg is hallgatták a parlament két házának jogi bizottságai, és kedvezően véleményezték a kinevezését, amiről jövő hétfőn dönthetnek. A jelölt a bizottsági meghallgatáson az alapjogokat pajzsnak nevezte, mely megvédi az állampolgárt az államtól és az európai intézményektől.  Kijelentette: emberi jogi intézményként szeretné akkreditáltatni a hivatalt, és könnyebbé tenni az állampolgári panaszok benyújtásának a procedúráját. Azt is megjegyezte, hogy természete folytán nem romboló alkat, nem fog rombolni csak azért, hogy a figyelem középpontjába kerüljön. E kijelentésével arra utalt, hogy az alkotmány szerint csak az ombudsmannak van joga alkotmányossági óvást emelni az azonnal hatályba lépő, a parlament által utólag megvitatott törvényerejű sürgősségi kormányrendeletek ellen. Emiatt az ombudsman többször került Romániában a politikai csatározások középpontjába. A nép ügyvédjének nevezett alapjogi biztos széke azt követően üresedett meg, hogy a parlament múlt kedden nem fogadta el a tisztséget két éve betöltő Renate Weber tevékenységi beszámolóját, és másnap fel is mentette a baloldali kormánykoalíció által kinevezett politikust a tisztségből. A kormánykoalíció szerint Weber félreértelmezte hatáskörét, törvény- és alkotmánysértéseket követett el, a gyermekek jogainak védelme, a rendszerszintű helyhatósági korrupció leleplezése helyett a járványügyi intézkedések hátráltatásával igyekezett médiafigyelmet szerezni.

Kelemen Hunor azt is elmondta, hogy a Rádiótársaság és az Audiovizuális Tanács, valamint más intézmények vezetéséről is döntöttek a koalícióban. „Nem keverjük össze ezeket” – tette hozzá. A másik miniszterelnök-helyettes, Dan Barna, aki az MRSZ–PLUS társelnöke ugyanakkor azt nyilatkozta, hogy az ombudsman kinevezését nem kötötték az igazságügyben elkövetett esetleges törvénytelenségeket kivizsgáló ügyosztály (SIIJ) felszámolásához, ezt az eljárást július elején rendkívüli ülésszakon kívánják lefolytatni, miután megérkezik az állásfoglalás a Velencei Bizottságtól.

Érdeklődik a Velencei Bizottság

A parlament házelnökeihez címzett levélben kért magyarázatot a Velencei Bizottság arra, hogy miért mentette fel tisztségéből a törvényhozás Renate Weber ombudsmant mandátumának lejárta előtt.

Az Európa Tanács alkotmányjogi szakértőkből álló konzultatív testülete felhívta a figyelmet arra, hogy az ET Miniszeri Tanácsa által elfogadott „velencei elvek” szerint az alapjogi biztost csak alapos indokkal, a törvény által szabályozott esetekben lehet jogszerűen visszahívni, akkor, ha képtelen ellátni feladatát vagy ha tisztségével összeegyeztethetetlen módon cselekszik. A testület szerint a parlamentben legalább akkora – de lehetőleg nagyobb – szavazatarány szükséges az alapjogi biztos leváltásához, mint amekkora megválasztotta a tisztségviselőt. Gianni Buquicchio, a Velencei Bizottság elnöke arra kért magyarázatot: milyen jogi megfontolásokra alapozva hozta meg a bukaresti parlament „ezt a nehéz döntést”.

A tesület leveléről beszámoló Hotnews portál felidézte: az SZDP az alkotmánybíróságnál is óvást emelt a parlament múlt heti határozata ellen, Marcel Ciolacu pártelnök pedig jelezte, hogy az Európai Bizottságnál és a Velencei Bizottságnál is bepanaszolja a kormányt, amiért a „jogállamiságot megsértve, önkényesen” leváltotta az ombudsmant és a közszolgálati média vezetőit. Újságírók kérdésére válaszolva Anca Dragu szenátusi elnök úgy értékelte: a Velencei Bizottság nem bírálatot fogalmazott meg, hanem tájékoztatást kért Renate Weber felmentésével kapcsolatban, amit a törvényhozás jogi bizottsága fog előkészíteni.

A kézdiszárazpataki származású, kézdivásárhelyi születésű Fábián Gyula a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) szerzett jogi diplomát 1994-ben, majd ugyanitt doktorált nemzetközi közjogból. Kolozsvári tanulmányai után Kányádi Sándor ajánlotta fel számára a Herder-díjához tartozó ösztöndíjat, mellyel 1995 és 1996 között a Bécsi Tudományegyetemen képezte magát a közösségi jog, a nemzetközi közjog és az emberi jogok területén. Kányádi Sándor azzal indokolta választását, hogy az erdélyi magyar nemzeti közösségnek nagyobb szüksége van jól képzett jogászokra, mint bölcsészekre. Fábián Gyula párhuzamosan ügyészi és oktatói karriert is épített. Ügyészi pályafutását Kézdivásárhelyen kezdte, és a Kolozsvári Táblabíróság ügyészségének helyettes főügyészeként fejezte be tavaly decemberben. A BBTE Jogi Karának előadó tanáraként nemzetközi és uniós jogot oktat román és magyar nyelven, társszerzője egy kisebbségi jogokról írt tanulmánykötetnek is.